A tudattalan nyomában – Rorschach- és Szondi-tesztek Kozmutza Flóra jegyzeteiből
A képen látható dokumentum Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra kézírásával készült, és egy vizsgálati személy Rorschach-tesztjének válaszainak leírását, valamint egy Szondi-teszt értékelőlapját tartalmazza, a válaszok részletes lejegyzésével és szakmai kódolásával együtt. A két módszer a 20. század közepének legjelentősebb projektív személyiségvizsgáló eljárásai közé tartozott, amelyek célja a személyiség mélyebb, tudattalan folyamataiba való betekintés.
Kozmutza Flóra (1905–1995) pszichológus és gyógypedagógus, a magyar gyógypedagógiai pszichológia egyik meghatározó alakja. Tanulmányait Budapesten végezte, majd Szondi Lipót tanítványaként és munkatársaként dolgozott a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Kórtani és Gyógytani Laboratóriumában. Szondi ösztöndiagnosztikai kutatásaihoz kapcsolódva Kozmutza Flóra elsősorban a személyiségfejlődés, a választások és a lelki struktúrák összefüggéseit vizsgálta.
Szondi Lipót (1893–1986) magyar pszichiáter, a sorsanalízis elméletének és a Szondi-tesztnek a kidolgozója. Elmélete szerint az emberi élet döntései mögött – például a hivatás-, partner- vagy életpályaválasztásban – mélyen rejlő, öröklött ösztönhajtóerők állnak. A Szondi-tesztben a vizsgálati személy 48 fényképet lát, amelyek különböző pszichiátriai típusokat ábrázolnak. A személynek mindig nyolcas csoportokból kell kiválasztania a számára szimpatikus és ellenszenves arcokat. Az így kapott választási mintázatból a pszichológus következtet a tudattalan ösztönbeállítódásokra, a rejtett vonzalmakra és elhárításokra. Az értékelés során a választások ismétlődései, ellentmondásai és az ún. ösztönprofil struktúrája rajzolja ki a személyiség dinamikáját.
A Rorschach-teszt, Hermann Rorschach (1884-1922) svájci pszichiáter nevéhez fűződik. Tíz, szimmetrikus tintafolt-ábrából áll, amelyek fekete-fehér, színes és árnyalt formában jelennek meg. A vizsgálati személy feladata, hogy elmondja, mit lát az egyes táblákon – milyen tárgyakat, alakokat, mozgásokat vagy helyzeteket idéz fel benne az ábra. A vizsgálatvezetőnek szó szerint kell rögzítenie a válaszokat, mert az értékelés során nemcsak a tartalom, hanem a kifejezésmód, az asszociációk sorrendje, a bizonytalanságok, a javítások és a reakcióidő is jelentéssel bír. Az értelmezés több szempont szerint történik: figyelembe veszi a látott forma minőségét, a színekre adott reakciót, a mozgásértelmezéseket, valamint az egész és részletek arányát. A kapott eredmények a gondolkodásmód, az érzelmi élet és a realitásérzék sajátosságait tárják fel.
Kozmutza Flóra mindkét módszert a személyiség komplex megértésének szolgálatába állította. A kézírásos jegyzetek aprólékossága és pontossága nem csupán a tudományos fegyelmet mutatja, hanem azt is, hogy a vizsgálat számára az egyéni kifejezés és a lélektani árnyalatok megőrzése volt a legfontosabb. A Rorschach-válaszok szó szerinti lejegyzése és a Szondi-táblázat részletes kitöltése egyaránt azt a törekvést tükrözik, hogy a személyiség vizsgálata során semmi se vesszen el abból, ami az emberi lélek mélyebb megértéséhez vezethet.
A bemutatott értékelőlapok Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra más kézirataival, eredeti gépirataival és könyveivel együtt 2024-ben kerültek az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógia-történeti Gyűjteményébe. A Gyűjteményben megtalálható a Rorschach- és a Szondi-teszt eredeti példánya is.
Forrás:
Illyés Gy-né. (1987). József Attila utolsó hónapjairól. Szépirodalmi Könyvkiadó
Mérei F. (2002). A Rorschach-próba. Medicina Könyvkiadó Zrt.
Szondi L. (2007). A Szondi-teszt – A kísérleti ösztöndiagnosztika tankönyve. Új Mandátum Könyvkiadó
Írta: Bolla Veronika
Kép: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógia-történeti Gyűjtemény
