A hónap műtárgya – Zacharias Traber: Nervus opticus sive Tractatus theoricus. Bécs, 1675.

A Báró Eötvös József Collegium történeti könyvtárának (1896–1950) alapítása báró Mednyánszky Dénes nevéhez fűződik, aki 1896-ban atyja nagyértékű könyvtárával gazdagította az 1895-ben létrehozott intézményt. A gyarapítások által a második világháború végén már több tízezres könyvtári anyagot számlált, mígnem 1950-ben az elitkollégiumot diákotthonná alakították, így a könyvtári anyag az épületben létrehozott Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kezelésébe került, amelyből 1956-ban létrejött az Irodalomtudományi Intézet Eötvös Könyvtára (mai nevén: ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Eötvös Könyvtára).

Az eredeti leltárnaplók alapján Zacharias Traber Nervus opticus sive Tractatus theoricus című 1675-ben Bécsben megjelent kötete 1903-ban került be, majd a második világháború zűrzavarai következtében hiányként került ki az Eötvös Collegium egykori könyvtárából, hogy évtizedekkel később az amerikai műkereskedelemben bukkanjon fel újra. A Nervus Opticus különös értékét az adja, hogy Traber az optika elméleti alapjának összefoglalásán túl gazdag metszetanyaggal egészítette ki művét. A szemléltető ábrákat tartalmazó táblák nem pusztán illusztrációk, hanem a szöveg értelmezését segítő, didaktikai eszközök. A kötet pótolhatatlan forrás a pozsonyi érsekkert egykori képének rekonstruálásához is: Lippay György érsek megbízásából Traber meghatározó szerepet játszott a kert kialakításában.

A kötet 2022 tavaszán jelent meg egy New York-i antikvárium online katalógusában. A példányra Kiss Farkas Gábor irodalomtörténész figyelt fel, elsősorban a leírásban szereplő tulajdonosi bejegyzés miatt, amely a nagyszombati jezsuita kollégiumra utalt. Ez az információ az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkaitársaihoz vezette, hiszen a 18. század végén a nagyszombati jezsuita könyvtár állományának jelentős része a Budára költöztetett egyetem könyvtári gyűjteményébe olvadt bele.

Az észrevétel nyomán az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár belső vizsgálatot indított és kapcsolatba lépett az antikváriummal. A kötet címlapján egy alig kivehető, elmosódott bélyegzőnyom volt látható, amelynek azonosításához korszerű képalkotó eljárást, multispektrális vizsgálatot alkalmaztak. A technológia segítségével előtűnő lenyomat váratlan eredményt hozott: a bélyegző nem az Egyetemi Könyvtárhoz, hanem a Báró Eötvös József Collegium egykori könyvtárához tartozott.

A restitúciós eljárás 2022-ben indult meg, és több intézmény együttműködésének eredményeként 2025-ben zárult, hozzájárulva az ELTE-hez kötődő gyűjteményi örökség egy darabjának megőrzéséhez. Az Eötvös Collegium történeti könyvtárát az Irodalomtudományi Kutatóintézet Eötvös Könyvtára őrzi és gondozza, így a mű pontosan oda került vissza, ahonnan mintegy nyolcvan évvel korábban eltűnt.

Írta: Boda Attila

Forrás:

Markó Veronika: A visszatért Nervus opticus. ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet, Ismerettár blog / https://www.abtk.hu/ismerettar/blog/a-visszatert-nervus-opticus [Megtekintés időpontja: 2026.01.18.]

Összegyűjtöttük az elmúlt év során a könyvtárunkban leggyakrabban keresett szép- és szakirodalmi műveket, valamint tankönyveket.

Szakirodalom 

• Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája
• Szijártó M. István: A történelem diskurzusa
• Platón: Állam
• Theodor W. Adorno – Max Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája
• Arisztotelész: Nikomakhoszi etika
• A nyelv és a nyelvek (szerk. Kenesei István)
• Walter Benjamin: Angelus novus
• Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban (szerk. Guglielmo Cavallo, Roger Chartier)
• Michel Foucault: Felügyelet és büntetés
• Vétkek és választások – a felelősség elméletei (szerk. Réz Anna)
• Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok
• Alasdair C. MacIntyre: Az erény nyomában
• J. Gurevics: A középkori ember világképe
• Erika Fischer-Lichte: A performativitás esztétikája
• Pierre Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése
• Gaston Bachelard: A tér poétikája
• René Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról
• Jacques Derrida: Grammatológia
• Boldizsár Ildikó: Meseterápia
• Friedrich Schiller: Művészet- és történelemfilozófiai írások

Tankönyvek 

• Aswath Damodaran: A befektetés értékeléséről
• Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin nyelvkönyv
• Stephen A. Ross – Randolph W. Westerfield – Bradford D. Jordan: A vállalati pénzügyek alapjai (Fundamentals of Corporate Finance)
• N. Gregory Mankiw: A közgazdaságtan alapjai
• Magyar irodalom (főszerk. Gintli Tibor)
• Eliot R. Smith – Diane M. Mackie – Heather M. Claypool: Szociálpszichológia (Social Psychology)
• A magyar nyelvtörténet kézikönyve (szerk. Kiss Jenő és Pusztai Ferenc)
• Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században
• Paul R. Krugman – Maurice Obstfeld: Nemzetközi gazdaságtan
• Európa ezer éve: a középkor I-II. (szerk. Klaniczay Gábor)
• Németh György – Hegyi W. György: Görög-római történelem
• Magyar grammatika (szerk. Keszler Borbála)
• Magyarország története a 19. században (szerk. Gergely András)
• Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (szerk. Poór János)
• Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I-III. (szerk. N. Kollár Katalin, Szabó Éva)
• A kora újkor története (szerk. Poór János)
• Jeffrey M. Wooldridge: Introductory Econometrics – a modern approach
• Aswath Damodaran: Investment Valuation

Szépirodalom

• Krasznahorkai László: Sátántangó
• Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó
• Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
• Proust: Swannék oldala (Az eltűnt idő nyomában)          
• Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
• Gustave Flaubert: Bovaryné
• William Shakespeare: Hamlet
• Ottlik Géza: Iskola a határon
• George Orwell: 1984
• Franz Kafka: Az átváltozás
• Kaffka Margit: Hangyaboly
• Dante Alighieri: Isteni színjáték
• Bodor Ádám: Sinistra körzet
• Gabriel García Márquez: Száz év magány
• Aurelius Augustinus: Vallomások
• Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A félkegyelmű
• Kosztolányi Dezső: Édes Anna
• Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
• Kemény Lili: Nem

A szombathelyi ELTE EKL Savaria Könyvtár és Levéltár 2026. január 10-én zárva tart.

Megértésüket köszönjük!

Ha kíváncsi, milyen titkokat rejt az ELTE Egyetemi Könyvtár története, és milyen kincseket őriznek a falak, fedezze fel a könyvtárpalotát audio guide segítségével. Feltárulnak az ország első állami fenntartású nyilvános könyvtárának kapui, ahogy még sosem látta.

A magyar és angol mellett már kínai nyelven is elérhető audio guide túránk. További információk a szolgáltatás igénybevételéről honlapunkon találhatók. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2026. évi naptára lapjain a könyvtárpalota képeiből láthatnak válogatást.

1876. március 26-án Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter és Than Károly egyetemi rektor jelenlétében ünnepélyesen nyitották meg Magyarország első állami fenntartású egyetemi könyvtárának új épületét. Az országban először építettek kifejezetten könyvtári célra épületet, s az építkezés – a telekért vívott több évtizedes pereskedés lezárását követően – 1873 tavaszán kezdődött meg, Szkalniczky Antal (1836–1878) építész tervei alapján. A tervezéssel kapcsolatban a fő elvárás az volt, hogy az épület külalakjában és díszítésében is fejezze ki rendeltetését, továbbá alkalmas legyen az évről évre szaporodó könyvállomány befogadására, s lehetőséget adjon az egyetem oktatóinak, hallgatóinak és a főváros érdeklődő közönségének „a benne felhalmozott tudományos kincsek minél célszerűbb s behatóbb használatára”. A kor legelismertebb és legtehetségesebb művészei és mesteremberei által létrehozott épület másfél évszázados fennállása során kétszer szenvedett nagyobb károsodást: a második világháborúban a karzatos barokk olvasótermet befedő üvegtető semmisült meg, majd 1973-ban a metróépítés miatt az épület szinte kettévált, a helyreállítás csak az 1990-es évek derekára valósult meg. A könyvtárpalotát 1991-ben kiemelt műemlékké nyilvánították, 2018-ban pedig Magyar Örökség díjjal tüntették ki. A megnyitásának 150. évfordulóját ünneplő épület ma is eleget tesz eredeti rendeltetésének, hiszen közkedvelt célpontja a kutatni vagy tanulni vágyó egyetemi polgároknak, évente közel százezer látogató keresi fel és használja kétmillió kötetes állományát. A naptár elektronikus változata itt tölthető le.

A reprezentatív falinaptár a Miniszterelnökség fejezetet irányító szerve alatt a Nemzeti Együttműködési Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány támogatásával jelent meg.

Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány támogatási lehetőségeiről honlapunkon, könyv-örökbefogadási programunkról pedig itt talál bővebb információkat.

Könyvtárunk 2025. december 22. és 2026. január 4. között zárva tart, 2026. január 5-étől ismét várja olvasóit.

Minden kedves olvasónknak boldog, áldott karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kívánunk!

Az ELTE EKL Savaria Könyvtár és Levéltár 2025. december 22. és 2026. január 4. között zárva tart, 2026. január 5-étől ismét várja olvasóit.

Boldog, áldott karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kívánunk!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a 2025. év karácsonyán Móring Tibor, az Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály kutatástámogató könyvtárosa részére adományozta a Pro Bibliotheca Universitatis kitüntető oklevelét, megköszönve magas színvonalú, és intézményünk presztízsét növelő szakmai munkáját. Az idei évben első alkalommal a Pro Bibliotheca Universitatis Junior díj átadására is sor került, melyet Bollók Ádám, az Informatikai és Fejlesztési Osztály informatikusa részére ítéltek oda eredményes tevékenységéért és kiemelkedő teljesítménye elismeréseként.

Móring Tibor az Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály 2019-es megalakulásától az osztály elkötelezett és megbízható munkatársa. Kiemelkedő szerepet játszik az ELTE intézményi repozitóriumhoz kapcsolódó feladatok magas szintű koordinálásában, valamint az egyetemi szakdolgozatok, TDK- és OTDK-dolgozatok hosszú távú archiválását és jogszerű szolgáltatását biztosító ELTE Dolgozattár megtervezésében és gyűjteményi gondozásában. 2022 óta az ELTE tananyag-repozitórium szolgáltatás előkészítési folyamataiban is meghatározó szakmai támogatást nyújt. Elsők között vett részt a HUNOR (Hungarian Open Repositories) munkacsoport train-the-trainers programján, hogy felkészülten segíthesse az egyetemi oktatók és kutatók munkáját a kutatási adatkezelési tervek elkészítésében. Az ELTE BTK által meghirdetett adatgazdász szakirányú továbbképzést 2025-ben kiváló eredménnyel végezte el. Tudását és szakmai tapasztalatát rendszeresen és készséggel osztja meg. Több szakmai konferencia és kerekasztal-beszélgetés meghívott előadója, a kutatástámogatással foglalkozó könyvtári szakmai közösség elismert és aktív tagja. Munkáját kivételes szakmai felkészültség, megbízhatóság és példamutató együttműködés jellemzi. Tevékenysége jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az Egyetemi Könyvtár és Levéltár, valamint az Egyetemi Könyvtári Szolgálat a hazai kutatástámogatás területén folyamatosan a legmagasabb szakmai színvonalat képviselhesse.

Bollók Ádám mindössze másfél éve csatlakozott intézményünkhöz okleveles programtervező informatikusként. Szakmai rátermettsége, munkabírása és példaértékű hozzáállása a könyvtár új, többnyelvű audio guide szolgáltatásának technikai kidolgozása során bizonyítást nyert. A feladatot kivételes önállósággal és alapossággal végezte el. A repozitóriumfrissítés előkészületeiben is hatékonyan és aktívan részt vesz. Proaktív szemlélete és tanulási vágya kiemelkedő. Munkatársai számára személyisége és hozzáállása iránymutató. Rendkívül segítőkész, együttműködő, és minden helyzetben készségesen támogatja munkatársait. Emberi és szakmai alázata, megbízhatósága és nyitottsága olyan értékek, amelyek gazdagítják közösségünket, és követendő példát jelentenek mindannyiunk számára.

További munkájukhoz sok sikert és örömöt kíván az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársi közössége!

Kitüntetett munkatársaink névsorát itt érheti el.

A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság 2025. évi negyedik negyedéves beszámolóján a munkacsoportok vezetői számot adtak az elmúlt negyedév eredményeiről, a folyamatban lévő munkákról és változásokról.

A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság egyhangúlag elfogadta a Primer munkacsoport által készített hallgatói igény- és elégedettségi mérés, valamint az ELTE munkatársi felmérés könyvtári eredményeiről készült beszámolókat, illetve a 2026. évi munkatervet. Valamennyi munkacsoport elkészítette a negyedik negyedéves beszámolót és a jövő évi munkatervet.

A Folyamatirányítási munkacsoport megkezdte a folyamatgazdák felkérését a kulcsfolyamat-leírások elkészítésére. A Kommunikációs munkacsoport a honlapon, az EKSZ-hírlevélben és a Kolibri-levelezőlista 3 hónap – 3 percben című rövidfilmjén keresztül tájékoztatást nyújtott a munkacsoportok által elvégzett feladatokról és elért eredményekről, valamint hozzájárult a K21 beszámoló napok találkozóinak előkészületei és adminisztrációja sikeréhez. Közreműködtek további EKSZ-hírek közzétételében az ELTE Könyvtárak felületén, melyek az EKSZ-hírlevélben is megjelentek. Felkerült a honlapra és az Egyetemi örökség hírei közé Kozmutza Flóra – a gyógypedagógus arcai címmel írt cikk. A Zöld könyvtári kérdőív adatait a Zöld könyvtár munkacsoport összesítette, melyről várhatóan a jövő év elején készül jelentés.

A Könyvtárvezetők munkacsoport két megbeszélést tartott, melyek keretében egyeztettek többek között a 2024. évi munkatársi, illetve a 2025. évi hallgatói igény és elégedettségi felmérés könyvtárakra vonatkozó beszámolójáról, a 2026. évi munkatervekről, a mesterséges intelligencia oktatásban való használatát szabályozó rektori utasításról, valamint tájékozódtak a jövőbeni informatikai változásokról, induló projektekről.

A K21 Minőségügyi Koordinációs Bizottság eredményeiről és újabb fejlesztéseinkről honlapunkon hamarosan friss hírrel jelentkezünk.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár is tiszteletét fejezte ki Toldy Ferenc születésének 220., halálának 150. évfordulója alkalmából a Nemzeti Örökség Intézete által 2025. december 10-én szervezett megemlékezésen.

Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária főigazgató intézményünk képviseletében fejet hajtott Toldy Ferenc síremlékénél a Fiumei úti sírkertben, ezáltal is tisztelegve az ELTE Egyetemi Könyvtár egykori igazgatója előtt. Toldy Ferenc vezető szerepet játszott a reformkori Magyarország szellemi életében, lehelyezve a tudományos igényű magyar irodalomtörténet-írás, a lexikonokból és szótárakból álló kutatói segédkönyvtár és egy folyóirat-olvasó kialakításának alapjait. Igazgatósági tisztségének ideje alatt, 1843 és 1874 között, a könyvtár legmozgalmasabb korszakában folyamatos küzdelmet kellett vívni a könyvtári telek tulajdonjogáért, miközben a politikai változások és a tudományos fejlődés hatására megújuló egyetem már egy új típusú, a növekvő hallgatói létszámnak és a változó igényeknek megfelelő könyvtárat követelt. Küzdelmeinek eredményeként épült fel a Ferenciek terén álló könyvtárpalota.

Az eseményen köszöntőt tartott Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, és beszédet mondott Prof. Dr. Kecskeméti Gábor, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet igazgatója. Az eseményről készített képek a Nemzeti Örökség Intézete Facebook-oldalán érhetők el. Toldy Ferenc munkásságáról pedig honlaphírünkből tájékozódhat.