Az elismerés mind az egyetemen belül, mind országosan kiemelkedőnek számít.

Az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára – nemzeti tudományos bibliográfia) Repozitóriumminősítő Szakbizottsága a benyújtott minősítési kérelmek alapján tanúsítványt adott ki újabb két ELTE Bölcsészettudományi Karhoz kötődő tudományos online folyóiratnak:

• Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae
• Névtani Értesítő

Jelenleg mindössze tizenhat tudományos folyóirat rendelkezik a minősítéssel.

A minősítési protokoll online adatbázis alapú szoftverben (is) közreadott, Open Access (nyílt hozzáférésű), ill. késleltetett Open Access publikációs modell szerint megjelenő folyóiratok publikálási gyakorlatának minősítésére szolgál. Az eljárás során vizsgálják a folyóirat minőség-ellenőrzési folyamatát (peer review), valamint a potenciális szerzők és olvasók tájékoztatásának gyakorlatát. A minősítés célja, hogy támogassa a szerkesztőségek munkáját, elősegítse a hazai webes folyóiratok egységes működésének kialakítását, mely biztosítja a cikkek bibliográfiai adatainak MTMT-be való gépi adatfeltöltését is.

Az elismerés köszönhető a Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae és a Névtani Értesítő szerkesztőbizottságának kiemelkedő és kitartó szakmai munkájának, a szerzők tudományos kutatásainak, az ELTE Bölcsészettudományi Kari Könyvtár könyvtárosainak és az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet MTMT-adminisztrátora, Jakab Katalin támogatásának, illetve az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár közreműködésének.

Szívből gratulálunk a minősített folyóiratok szerkesztő bizottságának, valamint a folyóiratokban publikált szerzőknek, és kívánunk további sikereket a tudományos munkásságukban!

Forrás:

Minősített folyóiratok

Repozitóriumminősítő Szakbizottság

Webes tudományos folyóiratok MTMT minősítése

A hónap műtárgya – Szondi-teszt

Szondi Lipót (Nyitra, 1893. március 11. – Küsnacht, Svájc, 1986. január 27.) nemzetközi hírű idegorvos, pszichiáter, a sorsanalízis, a Szondi-féle ösztöndiagnosztikai teszt megalkotója. Pályakezdő éveit Ranschburg Pál mellett az Apponyi Poliklinika pszichológiai laboratóriumában, majd 1927-től a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyógypedagógiai, Kórtani és Gyógytani Laboratóriumában töltötte. 1941-ben a zsidótörvény következtében elvesztette állását. 1944 decemberében családjával együtt Svájcban kapott menedékjogot. Zürichben telepedett le véglegesen, itt építette ki maga körül a Szondi-kört. Pszichiátriai, pszichológiai praxist folytatott, továbbfejlesztette a Magyarországon megkezdett tudományos elméleti és gyakorlati kutatásait.

Magyarországi munkássága idején alkotta meg tesztjét. Ranschburg mellett endokrinológiai, alkattani és örökléstani kutatásokban vett részt, majd a Gyógypedagógiai, Kórtani és Gyógytani Laboratóriumban, amely az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar jogelőd intézményének keretében működött, önálló kutatási lehetőséget kapott és az itt végzett kutatásai vezettek a teszt megalkotásához.

A Szondi-teszt több néven is ismert: Szondi-féle genoteszt, Szondi-féle ösztöndiagnosztikai teszt. Világszerte a legismertebb projektív (a személyiség egészének, dinamikájának vizsgálatára irányuló) tesztek egyike.

Szondi az ösztönökre vezeti vissza az ember majdnem valamennyi normális és patológiás életjelenségét. Kutatásai során 1 000 család és 15 000 családtag adatait (részletes orvosi, biológiai, pszichológiai vizsgálatok és a család szociális, mentális környezetének jellemzői) rögzítették. Az „öröklésbiológiai” háttér feltárására minden egyes esetről családfát is készítettek a betegségek jellemzőinek és gyakoriságnak feltérképezéséhez. Szondi arra az eredményre jutott, hogy sorsdöntő választásaink csak látszólag tudatosak, választásaink tényleges hátterét a családi tudattalan adja. Szondi egy módszert keresett annak vizsgálatára, hogy a családi háttér adta „örökségből” mi jelenik meg az egyén szintjén. Ennek vizsgálatára született a teszt.

A teszt egy korai példánya, valamint annak felvételét és elméleti alapjait bemutató Módszertan és ösztöntan című kézirat az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Kari Könyvtár és Gyógypedagógia-történeti Gyűjteményében található.

Források: 

• Gordosné Szabó Anna: Szondi Lipót. In: Báthory Zoltán, Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai Lexikon, III. kötet, Budapest, Keraban Kiadó, 1997. 
• Gordosné Szabó Anna: Szondi-teszt. In: Báthory Zoltán, Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai Lexikon, III. kötet, Budapest, Keraban Kiadó, 1997. 
• Szondi Lipót. In: Magyar Életrajzi Lexikon https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/sz-77C95/szondi-lipot-7806C/ (Letöltés ideje: 2023. 03. 06.)
• Kiss Enikő Csilla: A kísérleti ösztöndiagnosztikai teszt, a Szondi-teszt. In: Császár-Nagy Noémi, Demetrovics Zsolt, Vargha András (szerk.): A klinikai pszichológia horizontja. Tisztelgő kötet Bagdy Emőke 70. születésnapjára. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2012, 248–261.

Írta: Bergmann Krisztina

2023. március 2-án mutatták be az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársának, Varga Júlia főlevéltárosnak legújabb kötetét a Piarista Gimnázium Tanácstermében.

A budai és pesti felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1713–1784 című kötet a Budai Jezsuita Akadémia, a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum és a Pesti Jogi Szakiskola 18. századi hallgatóságáról fellelhető levéltári adatokat tárja fel. A kötetet Siptár Dániel, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya Levéltárának igazgatója és Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának igazgatója mutatta be.

A Yale Egyetem két adatbázishoz, az eHRAF World Cultures és az eHRAF Archaeology adatbázisokhoz biztosít 60 napos, intézményszintű kipróbálást az ELTE-polgárok számára. A próbaidőszak 2023. április 24-én ér véget.

Az előfizetéssel hozzáférhető eHRAF World Cultures adatbázis a kulturális és társadalmi élet jelenlegi és múltbeli aspektusairól tartalmaz információkat a társadalmak világméretű mintájára vonatkozóan. A tartalmak rendszerezése kultúrák szerint történt, és a HRAF antropológusai bekezdésszinten indexelték azokat egyedi tárgyazonosító kóddal, így ideális mind a feltáró, mélyreható kulturális kutatásokhoz, mind a kultúrák közötti összehasonlításokhoz.

Az eHRAF Archaeology egy díjnyertes online adatbázis, amely a világ őstörténetéről tartalmaz információkat. Az adatbázis, amelyet az eHRAF World Cultures mintájára készítettek, egyedülálló abban, hogy az információkat régészeti tradíciók szerint rendezi, és a szöveget a HRAF antropológusai bekezdésszinten indexelték. Ez az átfogó tárgykereső rendszer a kulcsszavas keresésnél részletesebb keresést tesz lehetővé még idegen nyelvű szövegekben is. A használatot bemutató videó itt érhető el.

Hevenesi Gábor (1656–1715), jezsuita teológus és történész, 1711 és 1714 között az osztrák–magyar jezsuita rendtartomány tartományfőnöke volt. Előbb Nagyszombatban, majd Bécsben és Grazban tanított. Tanácsadója volt Kollonich Lipót esztergomi érseknek is, akinek megbízásából a magyar történelmi források összegyűjtését kezdeményezte. Az összegyűlt 91 kötetnyi kéziratot ma az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár őrzi.

Igen termékeny szerző volt, több mint harminc könyve jelent meg nyomtatásban. Egyik legjelentősebb műve a bollandisták vállalkozása, az Acta sanctorum inspirációjára született Régi magyar szentség (1692), a magyarországú kötődésű szentek és boldogok rövid életrajzának gyűjteménye. Amores Josephini … (Szent József szeretete…) című műve ugyanebben az évben jelent meg Bécsben Leopold Voigt egyetemi nyomdájában, mely nagy számban adott ki magyar vonatkozású műveket. Bár Szent József kultuszának erősödése Nyugaton már a későközépkortól kezdve megfigyelhető, a Szent Józsefről való írások, elmélkedések igazi aranykora a 16. és 17. századra tehető. Lipót császár (ur. 1657–1705) 1675-ben Szent Józsefnek ajánlotta a Habsburg tartományokat, és elsőszülött fiát is róla nevezte el. Hevenesi szerint – aki a korábbi hagyományra támaszkodik – a szentet anyja fájdalom nélkül szülte, felnőtt férfiként pedig szüzességi fogadalmat tett. Ábrázolásában József egyszerre a Szentcsalád feje és gondoskodó édesapa, aki altatja, eteti, később írni, olvasni, majd ácsmesterségre tanítja fiát. Halálát követően József jegyese, Mária mellett foglalhatta el helyét Krisztus színe előtt. Az 53 rézmetszetet tartalmazó mű végén külön fejezetek szólnak a Szent József tiszteletét terjesztő Avilai Szent Terézről, és arról, hogy nemcsak a jezsuiták, hanem a legkülönbözőbb helyzetű emberek patrónusa.

A kötet ebben az évben az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány könyv-örökbefogadási programjának egyik kiemelt darabja. Mentsen meg egy könyvet, fogadja örökbe!

Több információért látogasson el honlapunkra: https://konyvtar.elte.hu/hu/tamogatas/egyetemi-konyvtarert-alapitvany/konyv-orokbefogadasi-program

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2023. február 27-étől újra teljes nyitvatartással várja olvasóit.

Teljes körű szolgáltatásaink hétköznapokon 9.00 és 20.00 óra között vehetők igénybe, szombatonként pedig 10.00 és 18.00 óra között az Információs pult üzemel, illetve a Nagyolvasó áll rendelkezésre tanulás és helyben olvasás céljára.

Folyamatosan bővülő szolgáltatáskínálatunk részeként a könyvtár nyitvatartási idején túl, a nyitást megelőző és zárást követő két-két órában az aula érvényes olvasójeggyel látogatható az ott elérhető önkiszolgáló szolgáltatások használatára. Így hétköznapokon 7.00 és 9.00, illetve 20.00 és 22.00 óra, valamint szombatonként 8.00 és 10.00, illetve 18.00 és 20.00 óra között az alábbi szolgáltatások igénybevételére biztosítunk lehetőséget:

• könyvek visszajuttatása önkölcsönző terminál és könyvbedobó szekrény (Bibliobox) használatával,
• nyomtatás és fénymásolás előre megvásárolt kártya használatával,
• kávé- és snackautomata, az elfogyasztáshoz kényelmes fotelek állnak rendelkezésre.

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy ezekben az extra idősávokban az Információs pult nem üzemel, ezért beiratkozásra, nyomtató- és fénymásolókártya vásárlására, valamint – az 1. emelet zárása miatt – mosdó használatára nincs lehetőség.

Mindenkit szeretettel várunk, hallgatóinknak sikeres tavaszi félévet kívánunk!

Elérhetővé vált az egyetemen doktori fokozatot szerzett hallgatók nyilvántartása, mely az 1894-től fennmaradt adatokat rögzíti. A Budapesti Tudományegyetemnek ekkor még négy kara volt (Bölcsészettudományi, Jog- és Államtudományi, Teológiai és Orvostudományi), és valamennyi karon adtak ki doktori fokozatot.

1949-ben a Bölcsészettudományi Karból megalakították a Természettudományi Kart, így ettől kezdve ott is lehetett doktori fokozatot szerezni. A levéltárban lévő doktori nyilvántartások összesen 40 239 nevet tartalmaznak: mindazon hallgatók nevét, akik 1894 és 1950 között doktori fokozatot szereztek egyetemünkön. A mutatóban a doktorok neve, születési dátuma (ha megtalálható a nyilvántartásban), tudományterületük, fokozatszerzésük tanéve szerepel a vonatkozó irat levéltári jelzetével.   

A mutató az ELTE Digitális Intézményi Tudástárában (EDIT) érhető el.

Támogassa régi magyar könyvek restaurálását az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban!

2023-ban örökbefogadásra ajánljuk az Egyetemi Könyvtár egyik legértékesebb gyűjteménye, a Régi Magyar Könyvtár darabjait.

Ez a több mint 3000 darabos gyűjtemény az anyanyelvünkön és hazánk területén nyomtatott legkorábbi műveket tartalmazza. A könyvnyomtatás kezdetétől 1711-ig keletkezett összes olyan nyomtatvány idetartozik, amely vagy magyar nyelven vagy Magyarország területén került nyomtatásra vagy magyar szerző műve. Eszmei értékük hazai viszonylatban szinte felbecsülhetetlen. A szinte folyamatos, nagymértékű használat következtében a gyűjtemény mára erősen restaurálásra szorul.

A kötetek restaurálásának támogatásával Ön is hozzájárulhat közös nemzeti kincseink fennmaradásához. További információkért, kérjük látogasson el honlapunkra.