Idővonalon a gyógypedagógus-képzés 125 éve

A gyógypedagógus-képzés 125. jubileuma alkalmából egy közel 15 méteres idővonal készült az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon, amely 1900-tól napjainkig mutatja be a képzés történetét az egységes gyógypedagógus-képzés kezdetétől. A fontos mérföldköveket illusztráló fotók jelentős része a Gyógypedagógia-történeti Gyűjtemény anyagából került kiválogatásra.

A kétnyelvű idővonal több területről érkező kari kolléga és az ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatóság együttműködésével valósult meg.

Az Idővonal a Kar (Budapest, 1097 Ecseri út 3.) „A” épületének keresztfolyósóján tekinthető meg.

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Kari Könyvtár és Gyógypedagógia-történeti Gyűjtemény

Mozaikok az ELTE örökségéből – 2025. szeptember

A hónap műtárgya – Ferge Zsuzsa íróasztala

Ferge Zsuzsa (1931–2024) Széchenyi-díjas szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára a kandidátusi cím (1968) és doktori cím (1982) megszerzését követően 2002-ben lett az MTA rendes tagja.

1953 és 1968 között a KSH munkatársa, 1960-tól a Rétegződéskutató Osztály vezetője volt. 1968 és 1988 között az MTA Szociológiai Kutató Intézet Társadalompolitikai Osztályának vezetője, tudományos főmunkatársa. 1988 és 1996 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében a Szociálpolitika Tanszék vezetője, 1996-tól ugyanitt egyetemi tanár, 2001-től professor emerita. 2000-es indulásakor az ELTE Szociológia Doktori Iskola törzstagja, a szociálpolitika doktori program alapító programvezetője. 2005-ben az MTA Gyermekszegénység elleni Nemzeti Program Iroda vezető szakértője volt. Fő érdeklődési, kutatási és tanítási területei: a társadalmi struktúra, társadalmi egyenlőtlenségek, oktatás-nevelés, szociál- és társadalompolitika, szegénység, az átalakulás társadalmi hatásai voltak.

Ferge Zsuzsa 93 éves korában, 2024. április 9-én hunyt el. Emlékére 2024. szeptember 10-én teremavatásra került sor a Társadalomtudományi Karon: Ferge Zsuzsa Kari Tanácsterem (Lágymányosi Campus Északi épület 0.100C terem).

2025 márciusában Ferge Zsuzsa örökösei átadták megőrzése íróasztalát (méretei: 180 x 78 x 75 cm), amely jelenleg a róla elnevezett teremben került elhelyezésre.

Forrás: https://tatk.elte.hu/in_memoriam_Ferge_Zsuzsa

Írta: Egri Krisztina

Illusztráció szerzője, forrása:
Egri Krisztina

Új AI podcast epizód: WebApp, online beiratkozás és online bankkártyás fizetés

Elérhető legújabb podcast adásunk, amelyben az ELTE Könyvtár WebApp szolgáltatásairól és fejlesztéseiről esik szó. Az epizódban bemutatásra kerül, hogyan váltja ki az alkalmazás a papíralapú olvasójegyet, miként könnyíti meg a kölcsönzést és a tagságok kezelését, valamint milyen lehetőségeket kínál az online ügyintézés területén.

Szó lesz többek között:

  • online beiratkozásról és tagsághosszabbításról,

  • a testreszabható értesítésekről,

  • az új online bankkártyás fizetésről,

  • a közeljövő fejlesztéseiről, például a virtuális nyomtató- és fénymásolókártyákról, valamint az iOS és Android applikációról.

Az adás meghallgatható a YouTube csatornánkon.

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE EKL

Köszöntjük a gólyákat! – Egyetemi Könyvtári Szolgálat

Sikeres őszi félévet kíván az ELTE által fenntartott könyvtárak hálózata, az Egyetemi Könyvtári Szolgálat, mely összesen több mint 4,3 millió dokumentummal rendelkezik.

A beiratkozás minden egyetemi polgár számára ingyenes, az ELTE Könyvtár WebApp alkalmazáson keresztül online is intézhető. A könyvtárak gyűjteménye az online katalógusból érhető el.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a belváros szívében, a Ferenciek terén valamennyi hallgatót örömmel vár. Az egyes könyvtárakban elérhető szolgáltatásokról, a díjszabásról, nyitvatartásról és elérhetőségekről, valamint az ELTE könyvtárainak számos online szolgáltatásáról az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) honlapján tájékozódhat.

Illusztráció szerzője, forrása:
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/allatok-feszek-golyak-madarfeszek-158101/

Új, AI-alapú podcast sorozatot indítottunk

Elindítottuk új, mesterséges intelligenciával támogatott podcast sorozatunkat, amelynek célja, hogy közérthető és rövid epizódokon keresztül mutassa be intézményünket, dokumentumállományunkat és szolgáltatásainkat.

Az első adás központi témája a kölcsönzés, amely során választ adunk többek között az alábbi kérdésekre:

  • Kik jogosultak kölcsönözni?
  • Milyen dokumentumok kölcsönözhetők és melyek nem?
  • Hány példányt lehet egyszerre elvinni és meddig lehet kölcsönzésben?

A beszélgetés során szó esik a kölcsönzés és a visszavétel különböző módjairól – online és személyes formában is –, valamint a lejárati idő utáni teendőkről, a késedelmi díjakról és arról is, hogy miért fontos a tartozások időben történő rendezése az egyetemi szolgáltatások zavartalan eléréséhez.

Az első epizód meghallgatható YouTube csatornánkon és a kölcsönzést ismertető menüpontunkban!
 

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE EKL

Hagyományok és kihívások XIII. – Idén is nagy érdeklődés kísérte könyvtárszakmai napunkat az ELTE Egyetemi Könyvtárban

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2025. augusztus 28-án tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Hagyományok és kihívások című szakmai konferenciáját. Az idei program keretében Archívumok és fenntarthatóság, valamint Költözések és elrendezés a 21. században témakörök mentén hallhattak előadásokat az érdeklődők.

Rendezvényünket széles körű érdeklődés kísérte, közel százharminc vendég vett részt programjainkon. A megjelenteket Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója és Dr. Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntötte.

A nyitóbeszédeket követően Dr. Kötél Emőke, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár projektmenedzsere Raktár(k)öltöztetés és a DPEKLOSZK címmel tartott előadást, melyet Dr. Lencsés Ákos, a Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt. adatgazdásza Adatgazdászat – új feladatkör a kutatástámogatásban című prezentációja követett. A délelőtti szekciót A hazai „repozitóriumi ökoszisztéma jelene és jövője címmel egy kerekasztal-beszélgetés zárta, Szeberényi Gábor főigazgató (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) moderálásával, és Dr. Holl András (MTA Könyvtár és Információs Központ, informatikai főigazgató-helyettes), Karácsony Gyöngyi (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, főigazgató), Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, főigazgató), Marton József (BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, mb. főigazgató), Dr. Nagy Gyula (SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár, főigazgató), valamint Szluka Péter (SE Központi Könyvtár, igazgató) részvételével.

Dr. Lencsés Ákos adatgazdász (Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt.) moderálása mellett a délutáni Archívumok és fenntarthatóság szekció keretében Fazekas-Paragh Judit megbízott osztályvezető (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Kutatástámogatási Osztály) A kulisszák mögött: Hogyan formálja a HUNOR a kutatástámogatás jövőjét az Open Science korszakában? címmel adott elő. Móring Tibor kutatástámogató könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár) az ELTE Dolgozattár kialakításának mérföldköveit vázolta fel prezentációjában. Harangi Gabriella szoftverfejlesztő és Molnár-Jakab Emese digitális gyűjtemény menedzser (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) az egyetemi dokumentumok repozitóriumi elhelyezése és elrendezése témában tartott előadást. Dr. Fülöp Endre rendszertervező (Qulto) a tananyag-repozitórium tervezésének elméleti és gyakorlati kérdéseibe avatta be az érdeklődőket. Meiszterics Enikő gyűjteménygondozási munkatárs és Virág Gabriella adatgazdász Adatrepozitóriumok a nyílt tudomány szolgálatában címmel tartottak bemutatót. Rényi Mátyás Attila osztályvezető és Klinger Gábor osztályvezető-helyettes (OSZK Gyűjteménymegőrzési Főosztály Digitális Megőrzési Osztály) a trendek, metaadatok és adathordozók kihívásaiba engedtek bepillantást. Záró előadásként Lukácsné Varga Judit igazgató (TF Könyvtár és Levéltár) és Sipos István ügyvezető (Softlink Hungary Kft.) a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen a Liberty könyvtári szolgáltatási platform mintáján a szakdolgozatok kezelésének és kontrollált szolgáltatásának módjait vázolták fel.

A Költözések és elrendezés a 21. században című szekciót Kóródy Judit információkutató (Infodok Kft. – Magyar Telekom Infotéka) moderálta, melynek keretében először Mátrai-Nagy Andrea osztályvezető (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Gyűjteménykezelési Osztály) „…mert csak a Könyv kapcsol múltat a jövőbe…” címmel adott elő, majd Ritter Dávid igazgató (ELTE Informatikai Igazgatóság) az egyetemek adatgazdálkodásának kihívásaira és dilemmáira hívta fel a figyelmet. Korom Szilvia könyvtárvezető (BGE Egyetemi Könyvtár) a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem kari könyvtárai összeköltözésének kulisszatitkaiba avatta be a közönséget. Maurer Péter ügyvezető (M-PaKK Bt.) közel negyven év költöztetési tapasztalatai alapján a legfontosabb tanácsokat gyűjtötte össze. Balázs László osztályvezető (FSZEK Informatikai Osztály) az elektronikus és papíralapú dokumentumok tárolása tárgyában tartott előadást. A szekcióülést Dr. Németh Katalin oktatási intézetigazgató-helyettes (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet) Falak közt is szabadon: befogadó tértervezés a könyvtárakban című prezentációja zárta.

A konferencia az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, az Eisberg Hungary Kft., a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Tudományos és Szakkönyvtári Szekció, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., a ProQuest, a Qulto és a Softlink támogatásával valósult meg. Az előadások absztraktjai honlapunkon érhetők el. A Hagyományok és kihívások XIII. szakmai napról az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár tanulmánykötetet tervez megjelentetni, mely elektronikus formában is elérhető lesz az ELTE EDIT repozitóriumában.

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE EKL

Gratulálunk kitüntetetteinknek!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hagyományai szerint az Egyetem Szenátusa a tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén nyújtotta át a kitüntetéseket a kiváló munkát és kiemelkedő teljesítményt nyújtó oktatók, dolgozók és munkatársak számára. Az idei díjazottak között szerepelt az Egyetemi Könyvtári Szolgálat több, az egyetem és a könyvtárfejlesztés ügyéért elkötelezetten tevékenykedő munkatársa.

Az Egyetem vezetése az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgató-helyettese, Garamvölgyi László részére Szenátusi Érdemérem kitüntetést, a Közönségszolgálati Osztályának osztályvezetője, tájékoztató könyvtárosa, Bodonyi Eszter Marianna részére és az ELTE Bölcsészettudományi Kar Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék Könyvtárának könyvtárosa, szakkönyvtárvezetője, Völgyi Viktória részére pedig Trefort Ágoston Emléklapot adományozott huzamosabb időn keresztül nyújtott átlagon felüli teljesítményükért. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársai, Mező Csaba bibliográfus, feldolgozó könyvtáros, valamint Percze Máté raktáros rektori dicséretben részesültek.

Munkatársainknak ezúton is szívből gratulálunk kitüntetésük alkalmából, további munkájukhoz sok sikert kívánunk!

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE

Kék Pelikan (Csáki László animációs filmje, 2024)

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

A Kék Pelikan bemutatása óta tizenkét díjat és elismerést gyűjtött be itthon és külföldön. A nézőket egy igazi nosztalgiautazásra invitálja, sok humorral és korabeli zenék segítségével idéz fel valós eseményeket. Ma már természetes, hogy utazunk és évente akár többször is átlépjük az országhatárokat, de nem volt ez mindig így. 1988-ban Magyarországon már mindenki igényelhetett világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége, a vonat és a buszközlekedés azonban nagyon drága volt. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Így indul a kaland, melynek során rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=oPUKKYJaM_o&t=57s

„Ez a film – amely mesterien ötvözi az animáció és a dokumentumfilm eszköztárát – Magyarországot nemcsak személyes, hanem tágabb társadalmi és történelmi kontextusban is felfedte előttünk. Az élmény lendületes és jelenidejű volt. Markáns és magával ragadó szereplők vezettek végig bennünket a történeten, akik nemcsak elbűvöltek, hanem cinkostársukká is tettek minket a szabadság keresésében. Mindez vibráló hangzás- és látványvilágba burkolva tette a filmélményt szórakoztatóvá és felejthetetlenné” – olvasható a stuttgarti fesztivál zsűrijének indoklásában, mely a legjobb mozifilmnek járó díjat ítélte a produkciónak.

Időpont: 2025. szeptember 17. ,18:00

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

A vetítés utáni beszélgetésben vendégeink: Csáki László rendező és Ács Zsuzsanna, aki a film kifestője, a forgatott jelenetek szereplője, és a werkfilm szerkesztője.

Ács Zsuzsanna
                Ács Zsuzsanna
Csáki László
                     Csáki László

 

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció az alábbi linken lehetséges:

https://www.ajk.elte.hu/content/kek-pelikan-csaki-laszlo-animacios-filmje-2024.e.1913

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

Illusztráció szerzője, forrása:
Nemzeti Filmintézet

Mozaikok az ELTE örökségéből – 2025. augusztus

A hónap műtárgya – Rektori tisztséglánc

Az egyetemeken több évszázadra visszanyúló hagyomány, hogy az intézmények különféle jelvényekkel, címerekkel és díszöltözetekkel (ornátus) lettek felruházva. A jelvények közé tartozik többek között a pédum, más néven jogar vagy díszbot, a pecsét, a gyűrű, illetve a lánc. Az egyetemek tisztségviselői ünnepi alkalmakon a jelvényeket magukra öltötték, ezzel is hangsúlyozva az egyetemek kiváltságos helyét az adott országban.  Ezek a tárgyak az egyetemi hagyományok szerves részévé válnak és szerepük évszázadokon keresztül végig kíséri egy intézmény élettörténetét.

Nincs ez másképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében sem. Az egyetem jogelődjét 1635-ben alapította Pázmány Péter Nagyszombati Jezsuita Egyetem néven. 1769-ben Mária Terézia “királyi pártfogásba” vette az egyetemet adománylevelében, és ezzel átkeresztelte Királyi Magyar Tudományegyetemmé. 1777-ben Budára költöztette, majd fia, II. József uralkodásának idején a Duna túlpartján, Pesten kapott helyet 1784-ben. Ekkor vette fel a Pesti Királyi Tudományegyetem nevet.

Az egyetemi jelvények közé tartozott ekkor a pédum, a pecsét és a talárok, amelyekről pontos ismereteink vannak. II. József rendelete alapján 1784-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, és ennek vonzataként az egyetemeken megszüntették a talárok és köpenyek használatát a monarchia teljes területén. 1785-ben mind a négy kar díszöltözeteit fel kellett küldeni Budára, ahol elárverezték a ruhákat.

A láncot, amelyet utána egészen 1949-ig viseltek a vezető tisztségviselők, 1819-ben adományozta I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király egyetemünk számára. A bécsi egyetem 1792-ben és 1805-ben, a lembergi pedig 1817-ben kapott az uralkodótól rektori és dékáni tisztségláncokat. Hasonló láncokat kapott 1826-ban az innsbrucki, 1827-ben a grazi, 1837-ben pedig az olmützi egyetem is.

Papp József Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (Budapest, 1982) című könyvében az alábbiak szerint számol be a lánc igénylésének körülményeiről: “Egyetemünk rektora Láng János 1816-ban, nem minden célzatosság nélkül, a király születésnapját fényesebben ünnepeltette, mint korábban, s ez alkalomból a hadirokkantak számára eredményes gyűjtést is rendeztetett. Ennek kedvező hatására számítva Láng rektor elhatároztatta a Tanáccsal, hogy az uralkodót kérjék meg, adjon a Pesti Egyetemnek is olyan „rangfokozatot", amellyel a birodalom többi egyetemei is rendelkeznek, vagyis adományozzon a bécsiekéhez hasonló rektori és dékáni tisztség láncokat nekik is. A kért láncok 1819-ben el is készültek, de azokat az Egyetem praesese csak 1820. május 18-án helyezte ünnepélyesen a rektor és dékánok nyakába, a tanárok és hallgatók jelenlétében. Az érméket, az áttört mívű láncokkal együtt Johann Baptist Harnisch, bécsi „Kammermedailleur" készítette aranyból.”

Az 1.4 méter hosszú áttört mívű aranylánc mindegyikén arany korona függ, ezen pedig nyolcszögű, vörösre zománcozott arany csillag, amelynek belső részén hármas — piros-fehér-zöld — nemzeti színű körszegély vonul végig. Ez zárja magába az egyik oldalán a Ferenc császár mellképével ellátott „Franciscus I. Imp.Aust.Rex. Hung." feliratú aranyérmet. Ennyiben a rektori és a dékáni láncok megegyeznek egymással, csupán abban különböznek, hogy az arany medál másik oldalán változó szöveg olvasható: a rektori láncon „Rectori Scientiarum Universitatis Pestiensis", a hittudományi kar dékánjáén „Facultati Theologicae Scientiarum Universitatis Hungaricae Pestiensis”, a jogi karén „Facultati Juridicae ... ", a bölcsészeti karén „Facultati Philosophiae ... ", az orvoskarén pedig „Facultati Madicae ... ", továbbá egységesen mindegyiken folytatólagosan „Munificentia Augusti P.P.MDCCCXIX" felirat látható.

Az aranyból készült tisztségláncokat 1949. május 31-én a Nemzeti Múzeum széfjében helyezték el. A láncok egy-egy ezüst másolata azonban a rektor páncélszekrényében maradt. Ezeket a Budára költözés 200. évfordulója alkalmából, 1977-ben újra aranyoztatták, s avatások és más ünnepélyek alkalmával használják is. Ezek mintájára készített el az új karok alapításakor (2000-ben, 2003-ban és 2021-ben) hat további láncot Marosi László ötvösművész.

Az eredeti I. Ferenc király által adományozott láncok közül a rektori, a bölcsészettudományi kar és a jogi kar dékáni láncait 2016 óta kölcsönszerződés keretében a Magyar Nemzeti Múzeum átadta az Egyetem számára kiállítás céljából. A rektori lánc főigazgatói engedéllyel 2025. augusztus 29-én a rektori beiktatási ünnepségen lesz használatban, amikor Prof. Dr. Borhy László leköszönő rektor úr áthelyezi a láncot, és ezzel felavatja az Eötvös Loránd Tudományegyetem új rektorát, Dr. Darázs Lénárdot.

Forrás:

Papp József Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (Budapest, 1982)

Szögi László Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben (Budapest, 2015)

 

Írta: Kovács-Molnár Bianka

Illusztráció szerzője, forrása:
Kovács-Molnár Bianka

Előfizetett tudományos adatbázisok az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elkötelezett a tudományos kutatás és oktatás támogatása iránt, ezért számos előfizetett adatbázishoz biztosít hozzáférést:

  • Egyetemi szintű hozzáférés az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program keretében.
  • Kari szintű előfizetések, amelyek elérése az adott kar helyi hálózatán keresztül lehetséges.

Az előfizetett adatbázisok rendszeresen frissített listája az Egyetemi Könyvtár és Levéltár honlapján található.

 

ELTEFind – az ELTE integrált keresőfelülete

Az ELTEFind az Egyetemi Könyvtár és Levéltár szakirodalmi keresőszolgáltatása, amely lehetővé teszi az egyidejű keresést az alábbi forrásokban:

 

Hozzáférési lehetőségek

  • Az online források az ELTE helyi hálózatából automatikusan elérhetők.
  • Az egyetemi hálózaton kívülről VPN szolgáltatás igénybevételével biztosítható a hozzáférés.

 

További információ és szakmai támogatás

Az adatbázisokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseivel, kérjük, forduljon bizalommal munkatársainkhoz az alábbi elérhetőségen:

eisz@lib.elte.hu

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE EKL, A kép ChatGPT segítségével készült.