1874. január 18-án „Számszerinti leltára [készült] a M. Kir. Egyetemi Könyvtárnak“, amelynek lelépő igazgatója, Toldy Ferenc az átvevő igazgatónak, Horvát Árpádnak az alábbi megjegyzés kíséretében adta át könyvtárát:
„S ekép az egész könyvkincset symbolice, mikép azt átvettem 1843-ban, ezennel átadom…“ Mellékelte hozzá a könyvtár 26 tételre rúgó „Címtárainak leltárát“ (II.), „Az Igazgatói Hivatal Irattárának jegyzékét“ (III.) ide értve vendégkönyvet, pecsétnyomót, bélyegzőt és kulcsokat is, utóbbiakból szám szerint 13 darabot. Majd elszámolt az igazgatói kézipénztárral, amely a díjnokok kifizetésére és egyéb folyó ügyek rendezésére szolgált, végül mellékelte a „M. Kir. Egyetemi Könyvtár bútorainak és egyéb eszközeinek tételes leltárát.“
Erre a procedúrára később, viszonylag rövid időn belül, még kétszer került sor. A következő alkalommal Horvát Árpád távozásakor, amikor az akkori „Iső tiszt“, Szinnyei kapott megbízást a könyvtár ügyeinek vezetésére, majd Szilágyi kinevezésekor. Az alábbi jegyzékek készültek; rajtuk szépen, sorban a könyvtár által akkor birtokolt, „lakott“ hivatali helyiségek és berendezési, használati tárgyaik:
1877. 01. 03. Átadás-átvételi jegyzék HÁ – SzJ.
Alapleltár: I. A nagy olvasóterem, II. A tanári szoba, III. Az igazgatói szobában, IV. A kerek szobában, V. A tiszti szobában, VI. Az első őri szobában, VII. A másodőri szobában, VIII. Jog- és államtudományi teremben, IX. Orvosi és természettudományi teremben, X. Bölcsészeti teremben, XI. A hírlapszobában, XII. Hírlapolvasó szobában, XIII. Hírlapterem. (Szintén tételes felsorolása az egyes helyiségekben található berendezési, ill használati tárgyaknak)
I. Számszerinti leltára a m. kir. egyetemi Könyvtárnak, II. A m. Kir. Egyetemi Könyvtár Címtárainak Leltára
1878. 10. 24. Átadás-átvélteli jegyzék SzJ – SzS.
Alapleltár: I. A nagy olvasóterem, II. A tanári szoba, III. Az igazgatói szobában (3 bőr pamlag), IV. A kerek szobában (2 bőr pamlag), V. A tiszti szobában, VI. Az első őri szobában, VII. A másodőri szobában (Tűzbiztos pénzszekrény), VIII. Jog- és államtudományi teremben, IX. Orvosi és természettudományi teremben, X. Bölcsészeti teremben, XI. A hírlapszobában (mozgatható gázlámpa gumi csővel), XII. Hírlapolvasó szobában, XIII. Hírlapterem, XIV. Hittani terem. XV. Sz 1ső emeleti gépteremben, XVI. Földszinti gépszobában, XVII. Külömböző helyiségekben
I. Számszerinti leltára a m. kir. egyetemi Könyvtárnak, II. A m. Kir. Egyetemi Könyvtár Címtárainak Leltára (Utóbbi zárójelben tett tételei a modernizálás jegyében kerültek az intézménybe!)
Ha történetesen nem akadna más egyéb, ami az EK-t hajdani igazgatója, Toldy iránti elismerő főhajtásra kötelezhetné, úgy ez az első jegyzőkönyv is megtenné szükség esetén. Toldy ugyanis e végleges alapleltáron belüli bútorleltár számára először német precizitással anyanyelvén vette számba mindazt, amit arra érdemesnek ítélt és ezt követően vetette papírra a látottakat. Csak hálásak lehetünk érte, valamint azért, hogy ezek a feljegyzések fennmaradtak. Honnan tudhatnánk különben, hogy sok minden egyéb között három lobogó is díszítette egykori, régi olvasótermünket, a császári, a bajor és a magyar nemzeti. És ugyan gondolnánk-e arra, minő körültekintő prakticizmus nyilvánult meg abban az egyszerű tényben, hogy e terem berendezési tárgyai között 30 db eső felfogására alkalmas bádogedény is (ebből 18 használhatatlan jegyezte mellé az igazgató!!) jegyzékre került. Nem lebecsülendő „hagyomány“ olvasótermi üvegtető esetén! Tudnánk-e például, hogy a folyosón jelzőcsengővel tudatták, ha valami esemény történt az épületben. Ugyanakkor ne feledjük, a fentiek az új épület előtti időket idézik!
Toldy végleges formába öntött magyar nyelvű változata másként „beszédesebb“. Ennek VI. pontja ugyanis az alábbiakat tartalmazza:
„[…]
37. Egy gipsz Zrínyi-mellszobor,
38. Egy kis aranyozott keret Fejér György arcképével
39. Fekete keretek könyvtárszabályokkal (2 db)
40. Fali óra aranyozott keretben
41. Két régi teke [gömb, glóbusz], olasz, ég és föld, 4 láb átmérőjű
42. Két régi latin, 1 láb átmérőjű
43. Két új magyar, 1 láb átmérőjű
44. abroszok és táblázatok többnyire fahengerekben (37 db)
45. Használhatlan csengető húzók
46. Könyvhordozó pad, köztök 2 kereken járó (6 db)“
Ezek szerint ezt az összeomolni készülő, minden ízében rogyadozó, nyomorúságos állapotban lévő olvasótermet Zrínyi mellszobor díszítette anno, a falon ott függtek a bekeretezett, könyvtárhasználati szabályzat passzusai, ott lógott egy aranyozott falióra és Fejér György képe, és ott voltak valahol segédeszközként a könyvtár glóbuszai is!
A Zrínyi-mellszoborról rövid úton kiderült, hogy a vkminister, Eötvös akaratából került az EK-ba, az Izsó-féle márvány Zrínyi-mellszoborról készült gipszmásolatok egyike volt, amelyről a miniszter 1870. 03. 14. / 3584 sz. számú Konek Sándor rectorhoz írt levelében ezt tartotta fontosnak közölni:
„[…] Ifjabb gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezérnek a magyar nemzeti Múzeum számára Izsó Miklós hazai szobrásznál országos költségen megrendelt és általa művészi tökéllyel kidolgozott márvány mellszobra gypszöntvényeinek egyik a magyar királyi egyetem könyvtárának szánva lévén az egyetem tanácsát erről azon megjegyzéssel értesítem, hogy az öntvényt az egyetem könyvtárának maga Izsó Miklós adandja át. Budán 1870 03. 04én B. Eötvös József msk.“
Arra kérte a rectort, hogy a mellszobor számára „alkalmas és biztos helyet kijelölni szíveskedjék…” Ezt a fontos tényt a M. Kir. Egyetemi Könyvtár állapotáról az 1869/70. tanévben beszámoló igazgatói JELENTÉS szintén megemlíti:
„V. Egy olvasótermünk díszére szolgáló a Közoktatási Minister úrnak legyen még hálával megemlékezve, t. i. Zrínyi Miklósnak, a nagy magyar költőnek gypszöntetű mellszobra, Izsó Miklós múzeumi márványszobrának mássa. Budapest, április 22. 1873!!! Toldy.“
(A jóval későbbi dátumozás magyarázata, hogy Toldy elkésett a jelentés leadásával, amiért rektori elmarasztalásban is része volt.
A mellszobor az Izsó által készített 8 történelmi mellszobor egyike volt (A megmintázottak: II. Rákóczi Ferenc, Szalay László, Eötvös József, Egressy Gábor, Pákh Albert, Petőfi Sándor, Arany János voltak.), melyet országos költségen rendeltek, tehát állami megrendelésre, közpénzen készült. Márvány eredetije 1869-ben lett kész, egykor a múzeum lépcsőházát díszítette. Példányai mai is megtalálhatók több helyen, hiszen a vkm az eredetin kívül még további 12 gipszöntvényt is rendelt, melyeket 1870-ben olyan közintézményeknek ajándékozott, mint az Erdélyi Múzeum Egylet, zágrábi, pozsonyi, győri, kassai, nagyváradi akadémiák, Zalamegye közönsége, az eperjesi ág. ev. hitv. és a debreceni helv. hitv .kollégiumok. (20 ft-ért darabját!).
E több helyen is fellelhető (ld. Pasteiner, Weiss Anna) felsorolásból hiányzik a szintén megajándékozott MTA palota, melynek kistermében jó darabig látható volt, majd 2017-ben ismét a MNG-ba került az aranyozott gipsz mellszobor, amelynek átadásáról 1870-ben a korabeli sajtó is megemlékezett. Ugyanakkor ebből a közemlékezetből teljességgel kimaradt, kikopott az EK-beli példány, amelyet a levélben foglaltak szerint Izsó maga szándékozott átadni a könyvtárban, s amelynek e leltáríven kívül egyéb nyomára levéltárban nem akadtunk. A későbbi leltárívek szűkszavú megfogalmazásai: „II. A m. Kir. Egyetemi Könyvtár Címtárainak Leltára (Ennek 25. pontjában „Képtár, vagy is Graphicumoké (Abroszok, arcképek, rezek, kőnyomatok“ se mellszobrot, se egyebet nem sorolnak fel, nem említenek! Csak remélhetjük, hogy “ott voltak“ még akkor valahol.
A listán szereplő tételek azonban még további érdekességet rejtenek. Innen tudjuk, hogy a könyvtár földtekékkel, glóbuszokkal rendelkezett: Hogy milyenekkel? Ennek a kérdésnek megválaszolására e leírást magyarázandó egyelőre idézzük Dr. Plihál Katalinnak, az OSzK Térképtárának volt vezetőjének reménykeltő sorait:
„ … valóban a 4 láb átmérőjűek lehetnek a nagyon keresett Coroenelli gömbök. Egykor ezeket párban árusították, vásárolták. A latin nyelvű bármilyen kiadású és tartalmú lehet, míg a két új, magyar gömb (vélhetően ég-, és földgömbök) Gönczy magyarításában megjelent Felkl gömbök. Ezek kerülhettek később a Térképtudományi Tanszékre is.“
Az említett tanszékre történő utalás egy 50-es évekbeli belső átadást takar (Nagy hagyománya volt ennek akkoriban!), melynek köszönhetően a képen látható gömb a tanszékre került, jelenleg is ott van. Az EK Coronelli gömbjeinek sorsa külön történet, önálló fejezetet érdemel, de velük kapcsolatban még fontos kérdésekre keressük a választ. Ugyanez vonatkozik azokra a gipszmellszobrokra, melyeket a Szilágyi rokonság hagyományozott Szilágyi halálát követően könyvtárunkra.
Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár