A L’Harmattan Digitális Adatbázis 2023. január 1-jétől új néven és új helyen, a L'Harmattan Open Access és Archívum platform honlapjáról elérhető el.

A L'Harmattan Archívum szakmailag ellenőrzött tudományos tartalmak adatbázisa, a kiadványok minőségét az együttműködő egyetemi és kutatóintézeti szerkesztőségek garantálják. A L'Harmattan Archívum 2023. január 1-jétől több mint 300 könyvet, 2023 márciusától 600, 2023 júniusától pedig 1000 könyvet szolgáltat.

Újdonság a L’Harmattan Open Access platformja, amelyen jelenleg 47 kiadvány érhető el korlátozás nélkül. Az adatbázis az ELTE IP tartományaiból  vagy VPN szolgáltatással érhető el. Az eduID hozzáférés biztosítása folyamatban van, a fejlesztés várhatóan 2023 második negyedévére készül el.

Az MTA Könyvtár és Informácós Központ kiadásában megjelent és online ingyenesen elérhető A kutatásiadat-kezelés gyakorlata: Bevett eljárások és kísérleti projektek című tanulmánykötet.

A kötet segítséget nyújthat mindazoknak, akik kutatásaikat a nyílt tudomány elveit követve kívánják végezni, de jó ötleteket és bevált gyakorlatokat mutathat azoknak is, akiktől a kutatásfinanszírozók várják el a nyílt adatkezelést.

Tartalomjegyzék

1. Bevezető (Holl András)
2. Tanulságok az ELKH-HRDA adatrepozitórium pilot projektek végrehajtása alapján (Holl András)
3. Idegtudományi kutatási adatok archiválása a CONCORDA magyar adatrepozitóriumba (Fiáth Richárd)
4. Kis dózisoknál megfigyelhető hiperszenzitivitással és indukált sugárrezisztenciával kapcsolatos adatok gyűjtése és közzététele (Polgár Szabolcs, Madas Balázs Gergely)
5. A BTK Régészeti Intézet rajzgyűjteményének közzététele a Concordában, európai gyakorlatok a régészeti archiválásban (Horváth Friderika, Kiss Tünde)
6. Audio kazettáról mesterséges intelligencián alapuló algoritmusba. Veszélyben lévő kutatási adatok megóvása – beszámoló egy pilot projektről és az eredmények további sorsáról (Egyed-Gergely Júlia, Jakab Miklós, Meiszterics Enikő)
7. A mellékletek mellékesek? Digitális mellékletek vizsgálata az Akadémiai Kiadó folyóirataiban (Smid Dávid, Böhm Gabriella)
8. Kutatási adatok a bölcsészettudományban (Maróthy Szilvia)
9. Kutatásiadat-kezelés a csillagászat területén (Holl András)

A „Magyar EXPO sikerek (1851–2021)” című időszaki kiállításban az ELTE több értékes műtárgya is megtekinthető.

Eötvös Loránd 1898-ban készítette el két példányban az egyik korai torziós ingáját, melyek ma a „párizsi inga” és a „balatoni inga” nevet viselik; a kitüntetett használati helyük alapján különböztetik meg őket. Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszék tulajdonában álló inga (a fénykép bal oldalán) 1900-ban Párizsban aranyérmet nyert, így kiemelt helyet kapott a világkiállításokon elért magyar sikereket bemutató tárlaton. Mellette az Eötvös-Rybár-féle inga (E 54) tekinthető meg: ennek fejlesztését, Eötvös Loránd korábbi munkatársa, Rybár István szintén az egyetemen végezte, az 1958-ban megrendezett brüsszeli világkiállítás nagydíját kapta meg a találmány. Az Eötvös-ingák különböző típusai jelentősen hozzájárultak a 20. századi kőolaj- és földgáz-mezők feltárásához világszerte. Így az E 54 jelzésű típusból is már több példány készült, a kiállítás számára a műtárgyat a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum biztosította.

Az ELTE Természetrajzi Múzeumának anyagából pedig Hantken Miksa gyűjteményéből származó nummulitesz metszetek kerültek bemutatásra. Ezek az 1873-ban Bécsben megrendezett világkiállítás érdemérmét nyerték el. Hantken Miksa bányamérnök volt az 1882-ben megalapított Paleontológiai Intézet első vezetője, terepi gyűjtéseiből származó őslénytani anyagait az egyetemnek ajándékozta.

A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság 2022. évi negyedik negyedéves beszámolóján a munkacsoportok vezetői számot adtak az elmúlt negyedév eredményeiről, a folyamatban lévő munkákról és változásokról.

A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság munkacsoportjai elkészítették és egyhangúlag elfogadták a 2023. évi munkatervet.

A Primer kutatások munkacsoport tagjai befejezték a 2022. évi hallgatói igény- és elégedettségi mérés elemzését, illetve a Minőségügyi Irodával közreműködve véleményezték és módosították a munkatársi szolgáltatási felmérés kérdőívét.

A folyamatirányítási munkacsoport elkészítette a feladatkatasztert a Minőségirányítási Kézikönyv módosításához.

Honlaphírt tettünk közzé, illetve rövid összefoglaló film került kiküldésre 3 hónap – 3 percben címmel a munkacsoportok által elvégzett feladatokról és elért eredményekről. Hozzájárultunk és aktívan közreműködtünk egy kommunikációs kampányterv keretében a Hallgatói követelményrendszer változása alapján a vizsgára bocsátás könyvtári feltételeiről szóló kommunikációhoz a honlapon és fórumainkon.

A „virtuális Zöld könyvtár” kialakításához befejeződött az anyaggyűjtés és rendszerezés a honlapon történő megjelenítéshez és közzétételhez.

A könyvtárvezetők egyeztettek többek között az EKSZ feladatkataszterről, a Hallgatói követelményrendszer módosítása miatt a hallgatói tartozásrendezés folyamatáról, az energia-vészhelyzet miatt a szolgáltatások és nyitvatartási időszak átalakításáról, a hallgatói igény- és elégedettségmérés kiértékeléséről, véleményezték a 2022. évi munkatársi szolgáltatásokra vonatkozó felmérés kérdőívét, átbeszélték és elfogadták a Könyvtári Tanács Koordinációs Bizottságainak 2023. évi munkaterveit.

Az ülés keretében a tagok véglegesítették az EKSZ új stratégiájának készítéséhez szükséges mikrokörnyezeti elemzéseket. A makrokörnyezeti elemzések megbeszélésére a 2023. évben kerül sor.

A K21 Minőségügyi Koordinációs Bizottság eredményeiről és újabb fejlesztéseinkről honlapunkon hamarosan friss hírrel jelentkezünk.

Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány kuratóriumában személyi változások történtek. Dr. Madas Edit akadémikus, ny. egyetemi tanár, valamint Osskó Judit okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, televíziós szerkesztő-rendező új tagként nyert felvételt a kuratóriumba. Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány tevékenységéről, könyv-örökbefogadásról, adományozásról további részletek itt olvashatók.

Az EISZ Springerrel kötött 2022-es megállapodásában szereplő teljesen nyílt folyóiratokra vonatkozó kvótája (258 db) 2022. 12. 06-án kimerült.

• A keret kimerülésével a jogosultság megszűnik, vagyis a szerzőknek nem lesz lehetősége a továbbiakban az EISZ-megállapodás által fedezett Open Access megjelenést választani.
• Minden függőben lévő (Open) cikket el fog utasítani a Kiadó, de mindenképpen tájékoztatni fogják a szerzőket az elutasítás okáról (rendelkezésre álló APC-k/alap hiánya).
• Az elfogadott küszöbérték felett esetleg időközben jóváhagyott kérelmeket a Kiadó gyártási csapata leállítja, a cikket alaphelyzetbe állítja, és visszaküldi a szerzőknek, akik dönthetnek úgy, hogy saját költségen vagy más forrást használva fizetnek a nyílt hozzáférésért.
• A Kiadó EISZ-megállapodásról szóló weboldalán egy üzenet tájékoztatja majd a szerzőket a lehetőség felfüggesztéséről, az idei keret kimerüléséről.

Bármilyen ezzel kapcsolatos kérdés esetén nagyon szívesen állunk rendelkezésre.

A Kiadó megfelelő hibrid folyóirataiba való publikálás lehetőségét a fent leírtak nem érintik, oda továbbra is nyugodtan folytathatják a szerzők a kéziratok benyújtását, a beérkező APC-kérelmek is mind jóváhagyásra kerülhetnek.

Technikai okok miatt az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2022. december 10-én (szombaton) zárva tart. 2022. december 12-étől, hétfőtől ismét várjuk olvasóinkat.

Megértésüket és támogató együttműködésüket előre is köszönjük.

A hónap műtárgya – Az Állam- és Jogtudományi Kar pecsétnyomója, 1848

Az egyetem állami felügyelet alá kerülése lehetőséget adott Mária Terézia számára, hogy az egyetem pecsétjein használt ábrázolások kérdését felülvizsgálja, és a magyar állami címer motívumainak felhasználásával újratervezze. 1778-ban ezért az egyetem minden szervezeti egysége számára új pecsétek használatát rendelte el. Ezeket a pecsétképeket, melyeket címerként is használtak, az 1780-ban kiadott Diploma Inaugurale-ban is megerősítette. A címerek egészen 1948-ig voltak érvényben, körfeliratuk azonban időnként változott, például 1848-ban a latin helyett magyar nyelven nevezték meg a karokat.

Részlet a Könyv, talár, tudomány – Jelképek az Eötvös Loránd Tudományegyetem múltjából című kiállításból.

Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány 5 db külső akkumulátor beszerzésével támogatta az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárat, hogy a power bankok megfelelő mennyiségben álljanak olvasóink rendelkezésére, és helyben elérhető szolgáltatásunk zökkenőmentesen üzemeljen. Külsőakkumulátor-kölcsönzés