A 2024. július 1-jétől hatályba lépett 27/2015. (V. 27.) EMMI-rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről 43/A § paragrafusa értelmében a levéltár a tudományos célú kutatást a miniszter által a Levéltári Kollégium javaslata alapján elfogadott formátumú, az állásfoglalást kiadó szerv által kitöltött és hitelesített támogató állásfoglalásra szolgáló formanyomtatvány alapján engedélyezi.

Levéltárunkban a támogató állásfoglalás külföldi kutatók esetében angol nyelven, egyéb nyelveken pedig a hiteles magyar nyelvű fordítással nyújtható be. A formanyomtatvány elérhető: http://hdl.handle.net/10831/79168

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2024. augusztus 29-én tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Hagyományok és kihívások című szakmai konferenciáját. Az idei program keretében Folyóiratok könyvtári támogatása, valamint Innováció és láthatóság témakörök mentén hallhattak előadásokat az érdeklődők.

Rendezvényünket széles körű érdeklődés kísérte, közel százharminc vendég, gyakorló szakember, egyetemi oktató, folyóirat-szerkesztő, valamint a szolgáltatópartnerek és szponzorok képviselői vettek részt programjainkon. A megjelenteket Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója és Dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntötte.

A nyitóbeszédeket követően Dr. Sziklai Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos ügyek rektorhelyettese Folyóiratok és láthatóság címmel tartott előadást, melyet Dr. Tóth Bence, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tudományos és Nemzetközi Elnökhelyettes szakmai titkára Hogyan mérjük az innovációt? című prezentációja követte. Fejes Judit, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kutatástámogató könyvtárosa az ELTE-kötődésű tudományos folyóiratok nemzetközi ismertségének és elismertségének növelése tárgyában ismertetett fontos szempontokat. Bilicsi Erika, az MTA Könyvtár és Információs Központ osztályvezetője a megfelelő metaadat-használat jelentőségét és a minősítések kérdéskörét járta körbe. A délelőtti plenáris ülést Fazekas-Paragh Judit, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár megbízott oktatás- és kutatástámogatási osztályvezetőjének Ragyogó megoldások, intézményi lehetőségek a gyémánt open access publikálásban című előadása zárta.

Lencsés Ákos adatgazdász (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) moderálása mellett a délutáni Folyóiratok könyvtári támogatása szekció keretében Lovász Dávid kutatástámogató könyvtáros (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) a Pécsi Tudományegyetem folyóirat-fejlesztési gyakorlatába engedett bepillantást. Fülöp Tiffany – Molnár Tamás és Hoczopán Szabolcs társszerzőségével – a SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárában kialakított Diamond Open Access szerkesztőségeket támogató szolgáltatásokról számolt be, Boros Kata Beatrix kutatástámogató könyvtáros (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) pedig a dEjournals elnevezésű Diamond open access folyóirat-platformjukról tájékoztatta a szakmai közönséget. Ézsiás Anikó főigazgató-helyettes (BME OMIKK, CELISR, szerkesztő) CELISR – az új online könyvtárszakmai folyóirat című prezentációját követően Markó-Markechné Zelei Edit könyvtárvezető (ELTE BTK Régészettudományi Intézet) Folyóirat-támogatás az ELTE Bölcsészettudományi Karán címmel tartott előadást. A szekcióülés előadássorozatát Sipos István ügyvezető (Softlink) E-folyóiratok automatikus érkeztetése, feldolgozása és személyre szabott közzététele című prezentációja zárta.

Az Innováció és láthatóság című szekciót Nagy Gyula főigazgató (SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtára) moderálta, melynek keretében először Kocsor Tibor vezető szerkesztő (Akadémiai Kiadó Zrt.) Az XML szerepe a tartalomelőállításban címmel adott elő, majd Faragó-Szilvási Tibor kutatástámogató könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár) intézménye folyóirat-támogatási felületét mutatta be. Garamvölgyi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgató-helyettese Nyílt forráskódú discovery az ELTE-n – kihívások és eredmények című prezentációját Tamásné Kovács Adrienn igazgató (OSZK Digitális Bölcsészeti Központ) MEK+ k – A jövő könyvtára ma! című előadása követte. Czeglédi Éva senior account manager (ProQuest) a Clarivate megoldásait vázolta fel a láthatóság és innováció jegyében. A szekcióülést Peti Balázs ügyvezető igazgató (Tripont) Heritázs 2.0 – A digitális archívum jelene című prezentációja zárta.

A konferencia az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány, az Eisberg Hungary Kft., a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Tudományos és Szakkönyvtári Szekció, a ProQuest, a Qulto, a Softlink és a Tripont támogatásával valósult meg. Az előadások absztraktjai honlapunkon érhetők el. A Hagyományok és kihívások XII. szakmai napról az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár tanulmánykötetet tervez megjelentetni, mely elektronikus formában is elérhető lesz az ELTE EDIT repozitóriumában.

A CHARM-EU (Challenge-driven, Accessible, Research-based, Mobile European University) egy innovatív európai egyetemi szövetség, amelynek célja a felsőoktatás átalakítása transznacionális együttműködés révén. Az öt alapító egyetem által létrehozott CHARM-EU az interdiszciplináris és kihívásalapú oktatás fontosságát hangsúlyozza, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a globális környezeti és társadalmi kihívásokra. A szövetség többek között létrehozott egy egyedülálló mesterképzést, amelynek keretében formabontó oktatásmódszertani és oktatástechnológiai megoldásokat dolgozott ki és tesztelt, elősegítve a nemzetközi mobilitást és integrálva a különböző oktatási megközelítéseket az átfogó és befogadó tanulási környezet elősegítése érdekében. Kiállításunkon a kilenc egyetemhez köthető kiadványainkból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők.

A CHARM-EU összeköt három, a középkorban alapított egyetemet: a Montpellier-i Egyetemet (1289-ben alapítva), a Würzburgi Egyetemet (1402) és a Barcelonai Egyetemet (1450). Ezek az egyetemek az európai kutatás és oktatás úttörőiként gazdag történelmi hátterükkel erősítik a felsőoktatásban a határokon átnyúló innovációt és együttműködést.

A 16. század végén és a 17. század elején alapított kora újkori egyetemek, mint a dublini Trinity College (1592), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (1635) és az Utrechti Egyetem (1636) szintén döntő szerepet játszottak a ma ismert tudományos világ és szellemi kultúra kialakításában mint a tanulás és a szellemi együttműködés és innováció központjai.

A 20. és 21. században alapított modern egyetemek, amilyen az Åbo Akademi Egyetem (1918), a Bergeni Egyetem (1946, korábbi gyökerekkel) és a Hochschule Ruhr West (2009), kulcsszerepet játszottak a kortárs tudományos és kutatási világ kialakításában. A kutatásra és fejlesztésre helyezett hangsúly, az innováció és a sokszínű oktatási környezet révén meghatározó jelentőségű szereplői az európai felsőoktatásnak.

Kiállításunk az innovatív európai egyetemi szövetség kilenc intézményéhez köthető könyvtári kincseinkből tartalmaz válogatást. A tárlat megnyitójára 2024. szeptember 21-én, a Kulturális Örökség Napjai alkalmából kerül sor. Programjainkról további részletek honlapunkon és a Kulturális Örökség Napja hivatalos weboldalán érhetők el. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

A hónap műtárgya – Than Károly-emlékplakett

A plakett Than Károly (1834–1908) bajszos, szakállas, időskori szembenéző mellképét ábrázolja. A férfi öltönyt visel, nyakában a Ferenc József által 1887-ben alapított Pro litteris et artibus polgári kitüntetés rendjele látható.

A mellkép alatt felirat: „-THAN-”. A jobb alsó sarokban az alkotó, Farkas Miklós mesterjegye. Egyoldalas, téglalap alakú bronz plakett az Egyetemi Könyvtár és Levéltár – Egyetemtörténeti Gyűjtemény anyagából.

Than Károly kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1860-tól 1908-as nyugdíjba vonulásáig a Budapesti Tudományegyetem (ma ELTE) tanára. 1872–1880 között a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt, egyik jelentős eredménye az analitikai kémia területén született, nevéhez köthető a Than-féle egyenérték fogalma.

Az 1667-ben alapított Jogi Kar (ma ELTE Állam- és Jogtudományi Kar) az egyetem állami kézbe kerülése után, 1777-ben kezdte el vezetni személyi nyilvántartását (Status personalis inclitae Facultatis Iuridicae ab anno 1777).

Az aranyozott szélű lapjairól Liber Aureusnak, azaz Aranykönyvnek is nevezett kötetbe írták be a kari igazgatók, a Jogi Karon oktató rektorok, a dékánok, a professzorok és a kar által kiadott doktori címek viselőinek nevét. Az első kötet 1882-ig, míg a második kötet 1886-ig tartalmaz adatokat. 1778 és 1886 között 2537 hallgató szerezte meg a doktori címet a karon. A mutató ezeknek a hallgatóknak az adatait tartalmazza. Az első oszlopban a hallgató neve (a jegyzőkönyvben szereplő latin formában, 1882 után pedig magyarul), a második oszlopban a doktoravatás időpontja, a harmadik oszlopban a doktori cím típusa (jogi, polgárjogi, államtudományi, kánonjogi doktor), a negyedik oszlopban a levéltári jelzet, az ötödik oszlopban a Liber Aureus kötetszáma, végül a hatodik oszlopban a vonatkozó oldalszám található.

A mutató elérhető: http://hdl.handle.net/10831/110233

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hagyományai szerint az Egyetem Szenátusa a tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén nyújtotta át a kitüntetéseket a kiváló munkát és kiemelkedő teljesítményt nyújtó oktatók, dolgozók és munkatársak számára. Az idei díjazottak között szerepelt az Egyetemi Könyvtári Szolgálat több, az egyetem és a könyvtárfejlesztés ügyéért elkötelezetten tevékenykedő munkatársa.

Az Egyetem vezetése az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kutatástámogató könyvtárosa, Móring Tibor, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Kari Könyvtár Angol-Amerikai Intézet Könyvtárának könyvtárosa, Szigeti Krisztina, az ELTE Társadalomtudományi Kar Némedi Dénes Könyvtár informatikus könyvtárosa, Nagy Tímea, valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Könyvtár és Levéltár könyvtárosa, Kovács Gabriella részére Trefort Ágoston Emléklapot adományozott huzamosabb időn keresztül nyújtott átlagon felüli teljesítményükért. Fejes Judit és Faragó-Szilvási Tibor, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kutatástámogató könyvtárosai rektori dicséretben részesültek.

Munkatársainknak ezúton is szívből gratulálunk kitüntetésük alkalmából, további munkájukhoz sok sikert kívánunk!

A Kulturális Örökség Napjai alkalmából különleges meglepetésekkel várjuk a kicsiket és nagyokat, gyermekeket és felnőtteket egyaránt.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.) 2024. szeptember 21-én könyvkötő műhelyünkben 11.00 és 17.00 óra között különleges könyvecskéket készíthetnek az érdeklődők. Programjainkról további részletek honlapunkon és itt érhetők el. Töltsünk el közösen egy kora őszi napot a könyvtárban! Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2024. július 9-én a Ningbo Egyetemről érkezett delegációt látta vendégül.

A kínai delegáció könyvtártörténeti vezetésen, a Kopernikusz-emlékkiállítás tárlatvezetésén és kínai tematikájú muzeális könyvbemutatónkon vett részt a nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolása érdekében. Tavasszal a szintén Ningbo városában található Tienji Könyvtár és Múzeum online megbeszélés keretében osztotta meg velünk történetük és gyűjteményük érdekességeit. Az intézmények elkötelezettek a jövőben is a nemzet- és intézményközi kulturális kapcsolatok és együttműködés elmélyítése iránt.

A középiskolai tanárok képzése egyetemünk Bölcsészettudományi Karán kezdődött meg a 19. század középén. Az 1862-ben felállított Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság előtt kellett a jelölteknek vizsgát tenniük, így kaphatták meg tanári oklevelüket. A Bizottság 1949-ig működött.

A nyolcvanhét évet felölelő időszak alatt közel 17 000 hallgató tett vizsgát az ország minden részéről. A Bizottság levéltárunkban található, 1864 és 1949 között készült összes vizsgajegyzőkönyvét feldolgoztuk, adatbázisunkban a vizsgázó hallgatók neve, szakja, vizsgájának dátuma és a vizsgajegyzőkönyv levéltári jelzete található meg. Az adatbázis itt érhető el.

A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság 2024. évi második negyedéves beszámolóján a munkacsoportok vezetői számot adtak az elmúlt negyedév eredményeiről, a folyamatban lévő munkákról és változásokról.

Az EKSZ minőségfejlesztési jelentés és a Nem megfelelő szolgáltatásokról készített jelentések beszámolója elkészült és elfogadásra került. Az Akadálymentes könyvtár munkacsoport felülvizsgálta és a szükséges helyeken módosította a Fogyatékossággal élő olvasók kiszolgálásának lehetőségei és szabályai az EKSZ könyvtáraiban című segédletet. A dokumentum feltöltésre került az EDIT-be, így minden EKSZ könyvtáros számára hozzáférhetővé vált.  

A Primer kutatások munkacsoport megkezdte az ELTE Minőségügyi Iroda által rendelkezésre bocsátott 2024. évi hallgatói igény- és elégedettségi mérés adatainak kiértékelését, illetve folyamatosan végzi a Minőségirányítási kézikönyvben a felmérésekre vonatkozó szövegrészek felülvizsgálatát. A Folyamatirányítási munkacsoport szintén megtette javaslatait a Minőségirányítási kézikönyv könyvtári folyamatok szabályozására vonatkozó fejezetéhez, és egy megbeszélés keretében egyeztet a folyamatmenedzsment és folyamataudit űrlapjainak módosításáról.

A Kommunikációs munkacsoport a honlapon, az EKSZ-hírlevélben és a Kolibri-levelezőlista 3 hónap – 3 percben című rövidfilmjén keresztül tájékoztatást nyújtott a munkacsoportok által elvégzett feladatokról és elért eredményekről, valamint hozzájárult a K21 beszámoló napok találkozóinak előkészületei és adminisztrációja sikeréhez. A Zöld könyvtár munkacsoport folytatta a környezettudatossági felmérés felülvizsgálatát.

A könyvtárvezetők a második negyedévben öt ülést tartottak, melyeken egyeztettek többek között az új kommunikációs stratégiáról, az EKSZ-CHANGE hírlevélről, a 2025-ös EISZ rendelés aktuális feladatairól, az előző tanévben készült szakdolgozatok EDIT-be töltésének ütemezéséről és a kapcsolódó feladatokról, valamint az új szakdolgozati repozitórium kialakításáról. A vezetők felülvizsgálták és aktualizálták könyvtáruk asszimilációs dokumentumait, illetve részt vettek május közepén egy kétnapos vezetőképzésen. Az EKSZ stratégiaalkotó workshopra 2024. június 18-án és 19-én került sor, melynek keretében elfogadták az EKSZ küldetésnyilatkozatát és jövőképét, valamint a stratégiai célokhoz kapcsolódó feladatokat.

A K21 Minőségügyi Koordinációs Bizottság eredményeiről és újabb fejlesztéseinkről honlapunkon hamarosan friss hírrel jelentkezünk.