A mindenkori EK-beli házi könyvkötő műhely sorsa, léte ill. megmaradása sose volt független szorosan vett aktuális, gazdasági megfontolásoktól. E műhely 19. szd.-i története bizonyítja, hogy a szükség arra, hogy legyen (házon, intézményen, egyetemen belül) sokszor rentábilisabbnak döntésnek bizonyult, azaz felülírta a megszüntetéséről időről-időre felmerülő gazdasági megfontolásokat. Dobocsányi halálát követően veje, Simonyi vette át a házi kötészet feladatainak ellátását, de nem birtokolta sokáig, számításai nem váltak be, és hamarosan meglehetősen megbántva el is hagyta a könyvtárat.