A Duncker & Humblot kiadó jelenleg évente több mint 250 új dokumentumot ad ki. Számos kiadványuk a 150 sorozatuk valamelyikében jelenik meg. A Duncker & Humblot emellett 20 folyóiratot és évkönyvet ad ki. Magas színvonalú tudományos kutatásokat és tudományos publikációkat készítenek, különösen a jog és a társadalomtudomány területén.
A Mohr Siebeck független, családi tulajdonban lévő kiadó. Az 1801-ben alapított cég célja tartós színvonalú tudományos munkák kiadása.
A Bölcsészettudományi Kar tanácsülési jegyzőkönyvei 1889 és 1974 között megtalálhatók a Hungaricana portálon. A jegyzőkönyvek 1909-ig kézírással készültek. Most már az 1910-ig készült jegyzőkönyvek napirendi pontjairól készült kivonatok is elérhetőek, így minden szempontból kereshetővé váltak.
Könyvtárunk egyik legértékesebb kötete a pergamenre írt, gazdagon illusztrált Dante Alighieri Divina Commedia (Isteni színjáték) című műve, amelyet az 1330-es évek végén, 1340-es évek elején Velencében másoltak. A kódexet a budai királyi palotából Törökországba hurcolták, ahol több mint háromszáz évet töltött a topkapi szeráj nyirkos kincstárában. Hazánkba, a török szultán döntésének értelmében, 1877-ben került vissza. Rendkívül sérült állapota miatt a kéziratot a „Corvina Program” keretében, több évet átölelő terv alapján, új eljárások kidolgozásával restaurálták.
A művet Dante halálának 700. évfordulója alkalmából a nagy sikert aratott Kulturális Örökség Napjai rendezvényünkön, tizennégy év kihagyás után láthatta újra a nagyközönség, digitális változata elérhető az EDIT-repozitóriumban.
Az Egyetemi Könyvtárért Alapítványon keresztül a kódexet restaurátorai, Beöthyné Kozocsa Ildikó és Szlabey Györgyi fogadták örökbe. Köszönjük támogatásukat!
Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Miniszterelnökség fejezetet irányító szerve alatt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban informatikai eszközök beszerzésére került sor. Az új körsugárzó mikrofonnal felszerelt konferenciamikrofonok, négy külső és egy belső antennával ellátott, gyors adatátviteli sebességű routerek, valamint a kézistabilizátor használatával mind az online térben az élő közvetítések, mind az analóg térben megrendezésre kerülő rendezvények, különféle események, hivatali megbeszélések magasabb színvonalon valósulhatnak meg. A professzionális technikai eszközök jelentős mértékben hozzájárulnak az események minőségi kommunikációjához. A megvalósult beszerzés támogatja folyamatos szolgáltatásfejlesztésünket.
Az idősebb Rubik Ernő által tervezett oktató–vitorlázó repülőgép majdnem negyven év használat után a C–épületi aulában kapott helyet.
A Szombathelyi Repülőklub ajánlotta fel a Savaria Egyetemi Központnak (SEK) az 1982-ben készült, tizennégy méter fesztávolságú, kétszázhúsz kilogramm tömegű repülőt.
A HA-5500 lajstromjelű, Góbé R-26SU típusú gép tavaly még repült, de miután kiszolgálta élettartamának idejét, nagyjavítása típusgazda hiányában már nem volt gazdaságos.
A vasmadarat október 29-én csaknem hét óra alatt állították össze és – alpinisták segítségével – helyezték el az egyetem épületében a Szombathelyi Repülőklub munkatársai, stílusosan a plafonról függesztve.
A géppel hazánk repüléstörténetének értékes darabja került az intézménybe.
Az egymás mögötti ülésrendezésű Góbé R-26S kétkormányos kiképző vitorlázógépet id. Rubik Ernő három vitorlázó repülőgéptípusa harmadik tagjaként tervezte. Mivel a repülők esztergomi gyártását száztizenöt darab elkészülte után beszüntették, az 1970-es évek végére a gépállomány jelentős része elérte a nagyjavítás idejét, felújításra szorultak.
1979 májusában Tóth István, az akkori nevén Leonov Repülőklub titkára és a szombathelyi repülőtér parancsnoka, a XII. AFIT igazgatójaként megteremtette a kifutóban lévő Góbék nagyjavításának a feltételeit. Ennek a munkának köszönhetően a Góbék még újabb ötszáz órát repülhettek. Két év alatt a Magyarországon fellelhető nyolcvannégy Góbé R-26S vitorlázógép megfordult a szombathelyi csarnokban.
A XII. AFIT a nagyjavítással párhuzamosan, a megszerzett szakmai tapasztalatok birtokában felkészült a Góbék gyártására. 1982-ben id. Rubik Ernő és Fazekas József, a Magyar Légiközlekedési Vállalat akkori igazgatója segítségével a Szombathelyi Repülőklub több aktív tagja, élükön Tóth Istvánnal a tervek engedélyeztetése után a szombathelyi repülőtéren beindította a Góbék újragyártását, 1982-ben megszületett a szombathelyi Auto-Aero Repülőgépgyár.
A szombathelyi üzemben a Góbé R-26S típust átalakították, olyan szerkezeti módosításokat hajtottak végre rajta, hogy a vitorlázógép megfeleljen az amerikai és az európai légügyi előírásoknak.
A szombathelyi Góbék az R-26SU típusjelet és a HA5500-as sorozatszámot kapták. 1982 végére elkészült az első szombathelyi Góbé, amelyet a Szombathelyi Repülőklub kapott meg és használt kétezerötszáz órás teljes élettartama alatt, csaknem negyven éven keresztül.
Az R-26SU Góbéból hetvennyolc készült Szombathelyen, hatvanegyet a magyarországi repülőklubok kaptak meg, nagy részüket még ma is használják. Tizenhét repülőgépet exportáltak: tizenöt vitorlázógép Kubába, egy–egy Ausztriába és Nagy-Britanniába került. Az Auto-Aero Repülőgépgyár a sikeres felfutás után, 1990-ben hanyatlásnak indult, ami a cég megszűnéséhez vezetett.
Szerző: Kleinhappel Miklós
Forrás és képgaléria: https://sek.elte.hu
2021 novemberében az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kezdeményezte a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) Repozitóriumminősítő Szakbizottságánál az ELTE Digitális Intézményi Tudástár (ELTE EDIT) minősítését. Ennek eredményeképp a bizottság minősített repozitóriumként fogadta el az intézményi archívumot.
Az EDIT az egyetemen keletkezett kutatási dokumentumok – lektorált cikkek, teljes folyóiratszámok és könyvek, e-printek, hallgatói dolgozatok, beszámolók, konferenciaanyagok – archívuma, és az intézményben létrejött, nem publikálásra szánt tartalmak – pl. oktatási anyagok, muzeális dokumentumok – gyűjtőhelye. Az EDIT-ben jelenleg mintegy 60 000 dokumentum található. Az intézményi repozitóriumról részletes, aktualizált tájékoztatót ezen az oldalon olvashat.
Levéltárunk legújabb kötete (Kmety Adrien – Szögi László: Az egri felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1713–1852. Eger, 2021. Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 24.) az egri felsőoktatási intézmények, az Érseki Szeminárium és az Érseki Joglíceum hallgatóinak adattárát tartalmazza. A kiadvány az 1713. évtől kezdve az 1849/50. tanév végéig dolgozza fel az intézményekben tanulók adatait, de az 1849-ben kezdett hallgatók tanulmányi pályáját egészen 1852-ig követi. A kötet végén a személy- és helynévmutató mellett több fénykép is található a legérdekesebb forrástípusokról.
2021. november 8-án és 9-én kerül sor immár hatodik alkalommal a „Trianon és a magyar felsőoktatás” című tudományos konferencia megrendezésére. A konferencián a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség több tagja is részt vesz, és néhány előadás egyetemünk 20. század eleji történetét is érinti. A konferencia online is követhető. A részletes program elérhető a Soproni Egyetem levéltárának honlapján.
2021 őszén Schlay Georgina muzeológus és Kósa-Grimm András Kristóf történész folytatta egyetemtörténeti sétáit az ELTE BTK campusán. Schlay Georgina beszámolója következik.
Az ELTE BTK egykori hallgatójaként, valamint az ELTE EKL Levéltár munkatársaként szeretek visszajárni a Trefort-kertbe. Az egyetemi örökségkoordináció célja, hogy nagyobb nyilvánosságot biztosítsunk az ELTE egyetemi gyűjteményei és kulturális öröksége számára, így a személyes nosztalgia mellett a séták lehetőséget teremtenek arra, hogy a campus épületeinek történetén keresztül az egyetemi gyűjteményeinkre is felhívjuk a figyelmet. Mivel a séták tartalmát mindig a nyitva tartó épületekhez és termekhez, valamint a látogatói igényekhez igazítjuk, így minden alkalom más és más, az előadók számára is lehetőséget teremt, hogy egy-egy felkészülés vagy sétáló története alapján újabb szeletélt ismerjük meg az egyetem múltjának.
2021. október 7-én az Egyetem megnyitja kapuit rendezvénysorozat keretében az Alumni tagjai vettek részt a sétán. A csoport lelkesen vágott bele az egyetem majdnem 400 éves múltját átfogó, de elsősorban a campus épületéinek történetére reflektáló túrába. Mivel olyan időpontban rendeztük meg, hogy a B épület nagyelőadó termében éppen nem volt óra, így betekinthettünk. A campus első épületeként 1872-ben adták át, Ferenc József is meglátogatta. Eredetileg a Vegytani Intézet számára készült, így a tervezésében Than Károly is részt vett, nyugati példák alapján a korszerű természettudományos oktatást biztosította. Középen a 300 fős nagyelőadó kapott helyet, míg a jobb szárny alagsorában a kémiai szertár. Az előadóterem ma a kar 2. legnagyobb tere, míg az egykori szertár vastag biztonsági ajtói mögött a Régészettudományi Intézet éremgyűjteménye található. A rendezvényen készült fényképek megtekinthetőek az Alumni Központ honlapján.
2021. október 13-án Varga Zsuzsanna (ELTE BTK Történeti Intézet) felkérésére Beregszászról érkezett történészhallgatók és tanáraik számára mutattuk be a campust. A sétát az egyetemtörténeti fényképgyűjtemény archív fotóival (megtekinthetőek digitálisan itt) színesítettük. A séta különlegessége volt, hogy betekinthettünk a Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtárának termébe. A campus D épületét eredetileg Eötvös Loránd közreműködésével a Fizikai Intézet számára építették 1886-ban, a központi épületrész bal szárnyában a könyvtár kapott helyett, melynek műemlék-berendezése a mai napig különleges hangulatot biztosít a könyvtárnak. A séta végén a kari Tanácsteremben pihentünk meg, itt nyílt lehetőség fényképészkedésre is. Az érdeklődő csoport még aznap délután az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Ferenciek terén található könyvtárpalotáját is bejárta Sutócki Kinga vezetésével.
A séták kellemes őszi időjárás mellett, jó hangulatban teltek.
