Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár könyvátvevő-automatája hivatalosan is átadásra került 2023. december 4-én a könyvtárpalota aulájában a hallgatóknak.

Dr. Sziklai Péter tudományos ügyekért felelős rektorhelyettes köszöntőjében az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár fejlődésének újabb mérföldköveként értékelte az ELTE első könyvátvevő-automatájának átadását. A legmodernebb technikai innovációk fontos szerepet töltenek be a szolgáltatásban, mely a változásra való nyitottságot és technikai fejlődéshez való alkalmazkodást is szemléltetik. Az új könyvátvételi lehetőség az Egyetemi Könyvtár elkötelezettségét is jelzi szolgáltatásainak folyamatos bővítései iránt az egyetemi közösség szolgálatában.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója, Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária az ünnepélyes átadó alkalmával hangsúlyozta, hogy a könyvtár alapértékei közé tartozik az innovációra és a változásra való nyitottság az információ szabadon hozzáférhetővé tétele érdekében. Az elmúlt szemeszterben az EHÖK támogatásával pilot projekt keretében sikerült a nyitvatartást megnövelni, melyet most sikerül állandósítani, sőt az őszi félévben a szorgalmi időszak végére és a vizsgaidőszak csaknem teljes idejére is kiterjeszteni, hétfőtől péntekig 9 és 22 óra között, szombaton pedig 10 és 22 óra között várva a hallgatókat.

Szélesebb körű hozzáférést a könyvtár az elektronikusan hozzáférhető szakirodalom minél nagyobb arányú vásárlása mellett, a nyitvatartási idő növelésével, valamint olyan automatizált megoldásokkal próbál biztosítani, melyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók minél gyorsabban és kényelmesebben tudjanak hozzájutni a tudományos szakkönyvekhez. A webapplikáció, az önkölcsönző automata, az ingyenes önkiszolgáló szkennelés és nyomtatás mind ezt a célt szolgálják, melyek sorába tartozik a most hivatalosan átadásra került könyvátvevő-automata is. Ezen szolgáltatások a nyitvatartási napokon már reggel 7 órától igénybe vehetők.

A bevezetett technikai újítások találkoznak a hallgatói igényekkel, hiszen a tavalyi látogatottság 18 %-kal nőtt a pandémia előtti 2019-es látogatottsági csúcsévhez képest, idén pedig már az első 10 hónapban 22%-kal haladta meg az elmúlt évi adatokat.

A könyvtári szolgáltatások fejlesztéséhez elengedhetetlen a hallgatói igényekre való odafigyelés, a könyvtár pedig a jövőben is azon igyekszik, hogy minél jobban kielégítse az egyetemi polgárok és olvasók igényeit. Megköszönve az ELTE Hallgatói Önkormányzatának együttműködő támogatását, az automatába rejtett könyvajándékok átadásával zárult a megnyitó.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Elnöksége 2023 tavaszán döntött egy bizottság felállításáról, amelynek feladata volt, hogy cselekvési tervet dolgozzon ki a hazai tudományos élet számára a megkérdőjelezhető közlési gyakorlatot folytató folyóiratok kapcsán. Az MTA október 16-án tette közzé a bizottság által készített, számos ajánlást tartalmazó Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére című dokumentumot.

A javaslatok között az alábbi pontok is szerepelnek:

„(9. javaslat) Az MTMT-ben kerüljenek megjelölésre azok a közlemények, amelyek kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratokban jelentek meg, azok listára kerülését követően.

(10. javaslat) Javasoljuk, hogy a megkérdőjelezhető publikációs gyakorlat miatt megjelölt folyóiratokban a megjelölést követően megjelent cikkek ne kapjanak „tudományos” besorolást, így jelenjenek meg az MTMT összefoglaló táblázatában, és ezek ne legyenek figyelembe véve sem az MTA doktora címnél, sem az akadémikusválasztásnál, sem az MTA pályázatainál, sem pedig a díjakra való jelöléseknél. Javasoljuk a hazai tudományos kutatásban és finanszírozásban érintett intézményeknek, hogy hasonlóképpen járjanak el.”

A bizottság a fenti célok megvalósításához az ún. norvég listát ajánlja, így az MTMT a 2024-es évben megjelent cikkek esetén ennek értékelését („0”-ás besorolás) fogja alapul venni a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok megjelölésénél. A norvég listán azon folyóiratok kapnak „0”-ás minősítést, amelyek nem teljesítették a tudományos besoroláshoz szükséges minimum kritériumokat. A norvég listán szereplő hazai kiadású folyóiratok értékelését az MTMT nem veszi át, azokra továbbra is az MTA osztályainak minősítései érvényesek.

2023. október végén az MTA az MTMT felületén külön aloldalt hozott létre (Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listája 2024), ahol a szerzők előzetesen tájékozódhatnak az érintett folyóiratokról. A listát 2024. január–februárban, a közzétett végleges értékelések alapján még frissítik, de csak a pozitív változások kerülnek átvezetésre.

Az MTA döntése alapján az MTMT oldalán közzétett listán szereplő folyóiratokban 2024-ben megjelent cikkek, illetve az azokra érkezett idézések az MTA által felügyelt minősítő eljárásokban, pályázatokban nem számolhatók el.

Bővebb információ az MTA oldalán és a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére című dokumentumban található.

Az első Magyarországon működő nyomda kiadványai közül az 1473-ban pünkösd előestéjén, június 5-én Hess András által megjelentetett Budai krónika (Chronica Hungarorum) a leghíresebb, melynek könyvtárunkban őrzött példánya arról is nevezetes, hogy soha nem hagyta el a történelmi Magyarország területét.

A 2023-ban 550 éves Budai krónika évfordulójára állítottuk össze virtuális kiállításunkat, melynek alapjául a 2023 júniusa és szeptembere között látható kamarakiállításunk szolgált.