A Kulturális Örökség Napjai alkalmából restaurátorunk vezetésével a papíröntés és a könyvfűzés technikájából kaphatnak ízelítőt vendégeink.
Megismerkedhetnek a könyvfertőtlenítés folyamatával és a régi könyvkötészeti eljárásokkal. Programjainkról további részletek weboldalunkon, a Kulturális Örökség Napjai hivatalos honlapján és itt érhetők el. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
Restaurátor-műhelyünk bemutatóinak helyszíne:
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Restaurátor-műhely
Ha PPK-s lettél gyere be beiratkozási napodon a kari könyvtárba is! Ismerkedj az egyetemmel és könyvtárával már a beiratkozás napján! A könyvtár nyitva áll.
Nézz körbe! Lapozz bele leendő oktatóid új könyveibe! És fotózkodj egyedi képkeretünkkel, hogy eltehesd emlékbe, és megoszthasd ismerőseiddel is a nagy esemény élményét!
Várunk 2022. szeptember 1. és 8. között (H-Cs: 8.00-16.00 és P: 8.00-13.00)!
Gothard 10. sz. spektroszkópja (1886); a spektroszkópot Gothard Jenő építette kémiai kísérletekre és a Nap színképének fényképezésére
Gothard Jenő jómódú földbirtokos nemesi család első gyermekeként született a Szombathely melletti Herény községben 1857. május 31-én. A nagyapa, Gothard Ferenc tevékenységének köszönhetően – aki nagy kedvvel foglalkozott elektromos kísérletekkel – a természettudományok szeretete és művelése a családi hagyomány része volt. A Gothard fivérek a szombathelyi Premontrei Főgimnáziumban végezték középiskolai tanulmányaikat. A szülői házból származó természetszeretet Kunc Adolfnak (1841–1905), a fiatal premontrei rendi tudós tanárnak hatására teljesedett ki. A testvérek már gimnazistaként fizikai és kémiai laboratóriumot, valamint műhelyt rendeztek be a Gothard-kastély egyik szárnyában, ahol a kísérleteiket és azok eszközeinek előállítását végezték.
Érettségi után Jenő felsőfokú tanulmányait Bécsben, a TechnischeHochschulén folytatta. Kapcsolata a Premontrei Főgimnáziummal azonban továbbra is élő maradt. Országos jelentőségű kísérleteit (1878: telefon, 1880: Foucault-féle ingakísérlet, 1896: röntgenfelvételek) együtt végezte a gimnázium tanáraival. Jenő testvérével, Sándorral 1881-ben alapította a Herényi Astrophysikai Observatoriumot. Az obszervatórium terveit Hauszmann Alajos műegyetemi tanár készítette, a kupola és a belső berendezések tervezését és kivitelezését Gothard maga végezte. Az új obszervatóriumban az első észlelés – a csillagászati műszerek és megfigyelések oly nevezetes határjelzője, a „first light” – 1881. október 20-án történt.
Gothard nagy körültekintéssel és részletes optikai tanulmányok alapján kereste a számára megfelelő távcsövet. Választása a Konkoly Thege Miklós által megvételre felajánlott 26 cm-es Browning-gyártmányú, Newton-rendszerű teleszkópra esett. A távcsőre napfényképező kamerát, spektroszkópokat, spektrográfokat, asztrográfokat rögzített. Kezdetben Konkolytól beszerzett eszközöket alakított át, hamarosan azonban már saját maga készítette fotókamerákat és spektroszkópiai megfigyelőeszközöket alkalmazott.
Az obszervatóriumban már az alapításkor az üstökösök és a csillagok spektroszkópiai vizsgálatát tűzték ki célul. Gothard 1885-től csaknem teljesen felhagyott a vizuális észlelésekkel, és áttért a kor új technikáira, a spektroszkópia és az asztrofotográfia művelésére. 1886-tól kezdve érdeklődését a csillaghalmazok, üstökösök és gázködök spektrálfotometriai vizsgálata kötötte le. Ő mutatta ki először fotográfiai úton a Lant csillagképben megfigyelhető ún. Lyra-gyűrűsköd (M57) központi csillagát. 1892-ben a bolygószerű ködök spektrumát vizsgálta fotográfiai úton. A Nova Aurigae színképeinek kimérése során alapvető összefüggést tárt fel a nóvák és a gyűrűs (planetáris) ködök kapcsolatáról. Ez a felfedezés volt Gothard asztrofizikai munkásságának legkiemelkedőbb eredménye.
Gothard Jenő csillagászati munkásságának meghatározó része és eredményei az üstökösök, csillagok, gázködök színképelemzéséhez kötődik, ezért nagyon röviden összefoglaljuk ennek lényegét. A 19. század közepétől kezdődően az égi objektumok (üstökösök, csillagok, gázködök, galaxisok) tulajdonságainak megismerésében egyik legfontosabb eszköz a színképük tanulmányozása.
A csillagok minden hullámhosszon sugároznak, csak más-más intenzitással. A legtöbb csillag esetében a kibocsátott energia hullámhossz szerinti eloszlása jól modellezhető az ún. feketetest-sugárzást leíró Planck-eloszlással. E szerint minden csillag esetében van egy olyan hullámhossz, ahol a csillag a legnagyobb intenzitással sugároz. A csillagok színéből következtetni lehet például a hőmérsékletükre. Minél magasabb hőmérsékletű egy csillag, annál rövidebb az a hullámhossz, amelyen a legfényesebben ragyog. A kb. 6000 K felszíni hőmérsékletű Nap esetében ez a hullámhossz 550 nm környékén, a látható tartomány közepe körül van, így Napunkat sárgás színűnek látjuk. A hidegebb csillagok vörösnek, a forróbbak fehérnek vagy kéknek látszanak (lásd az Orion csillagkép legfényesebb csillagait). A leghidegebb csillagok már az infravörös, a legforróbbak pedig az ultraibolya tartományban sugározzák ki a legtöbb energiát.
A csillagokról hozzánk érkező fényt megfelelő eszköz – spektrográf, legegyszerűbb esetben például egy prizma vagy egy megfelelően karcolt üveglemez (optikai rács) – segítségével hullámhossz szerint fel lehet bontani, előállítva így a csillagok színképét. A folytonos színképnek nevezett háttér előtt a legtöbb esetben meghatározott hullámhosszakon sötét, ún. abszorpciós vonalak figyelhetők meg. Néha, elsősorban nagyon forró csillagok esetében fényes, ún. emissziós vonalak rakódnak a folytonos színképre. A csillagok külső, ritkább rétegeinek atomjai, molekulái a rájuk jellemző hullámhosszon elnyelik a forró és sűrűbb belső részből érkező folytonos, azaz mindenféle hullámhosszt tartalmazó elektromágneses sugárzást. Mivel mindegyik kémiai elem, illetve molekula számos, laboratóriumban pontosan kimért hullámhossznál abszorpciós vagy emissziós vonalként (esetenként abszorpciós sávként vagy sávokként) sajátos „ujjlenyomatot” hagy a színképben, a vonalak, sávok azonosításával és tanulmányozásával feltárható a csillagok külső rétegeinek kémiai összetétele.
A színképek elemzése nagyon gondos munkát és értelmezést igényel, viszont bőséges információt szolgáltat a csillagok hőmérsékletéről, kémiai összetételéről, sűrűségéről, forgási sebességéről, mágneses teréről, esetleges kísérő létezéséről.
1. Gothard Jenő (1857–1909) az 1880-as évek elején (a fekete-fehér eredeti digitálisan színezett változata)
2. A csillagok hullámhossz szerinti energiakibocsátása sok esetben az ún. feketetest-sugárzással, illetve az azt leíró Planck-eloszlással közelíthető. Minél forróbb egy csillag, annál rövidebb hullámhosszon bocsátja ki a legtöbb energiát.
3. Az Orion csillagkép két legfényesebb csillaga közül a Betelgeuze (bal oldalon fent) vörösen ragyog, mivel hőmérséklete alacsony, míg a Rigel (jobb oldalon lent) forró, ezért kékesfehéren világít.
4. A színképek alaptípusai
Írta: Dr. Kovács József
Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont
A NI4OS-Europe (National Initiatives for Open Science in Europe) nemzetközi projekt konferenciát rendez 2022. szeptember 28–29. között Budapesten.
A konferencia fókuszában a NI4OS-Europe projekt eredményei és szerepe áll, melyek sikeresen előmozdították a régiót az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés (EOSC) terén. Az eseményen hangsúlyos lesz a Budapest Open Access Initiative 20. évfordulója, valamint megünneplésre kerül a délkelet-európai regionális infrastrukturális együttműködés 20. évfordulója is.
Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció
Helyszín: BME K épületének termeiben (Díszterem és Pécsi Eszter Terem).
2022. augusztus 24. és 26. között tartotta meg éves vándorgyűlését a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség Szegeden. A rendezvény első napján az EMMI, a Levéltári Szakfelügyelet és a levéltári társegyesület részvételével kerekasztal-beszélgetés zajlott a levéltári aktualitásokról, változásokról. Ezt követően az egyetemi levéltárak vezetői röviden beszámoltak intézményük éves működéséről, eredményeiről. A nap végén szakmai előadások hangzottak el a levéltári jogszabályváltozásokról és a közeljövőben induló akkreditált képzésekről. A rendezvény második napján tudományos konferencián vehettek részt a jelenlévők, ahol történészek, levéltárosok és intézményvezetők az egyetemtörténet kutatásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémákat vitatták meg. Sor került néhány közelmúltban megjelent egyetemtörténeti kiadvány bemutatására is. A konferencia zárónapján a szegedi levéltárak és kiállítások megtekintésére nyílt lehetőség. A rendezvényen az Egyetemi Könyvtár és Levéltárat dr. Tóth Krisztina levéltárvezető képviselte.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatának kitüntetését vehette át Dr. Szögi László történész, címzetes egyetemi tanár, könyvtárunk nyugalmazott főigazgatója kiemelkedő színvonalú munkájáért és példamutató tevékenységéért.
A kitüntetést Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter augusztus 20-a alkalmából adta át a Pesti Vigadóban, melynek keretében a kitüntetettekhez szólva hangsúlyozta: a most átadott díjakkal hajtanak fejet azok előtt, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a magyar lét fenntartásában és örökítésében.
Tury Gyula (1866–1932): Bartoniek Géza portréja, 1928; Olaj, vászon, 63,5 × 50 cm; Jelezve balra lent: Tury Gyula 1928; Eötvös József Collegium, Igazgatóság
Bartoniek Géza fizikus az Eötvös Loránd által 1895-ben francia mintára alapított, egykori nevén Báró Eötvös József Collegium megszervezője és megbízott vezetője (1895–1897), majd igazgatója (1897–1927). Eötvös Loránd korábbi tanítványaként maga választotta ki az intézmény élére.
Értesítjük tisztelt ügyfeleinket és kutatóinkat, hogy a Levéltár 2022. augusztus 1. és 2022. augusztus 28. között zárva tart. Mindenkinek jó pihenést kívánunk!
Szeretettel várjuk regisztráció nélkül érkező látogatóinkat 2022. július 23-án 10 és 18 óra között az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kiállításán.
A 19. századi fizikai laboratórium lehetővé teszi, hogy felfedezzük és kipróbáljuk az Eötvös Loránd által készített és használt eszközöket, amelyeknek működése csak addig bonyolult, amíg meg nem ismerjük. A kiállítótérben elhelyezett animációk bemutatják, a kipróbálható eszközök pedig elmélyítik a tudást. Látogatóink megtudhatják, hogyan demonstrálja az Eötvös-mérleg a Föld forgását, miért nem gömb alakú vagy lapos a bolygónk, miért volt fontos és miért fontos a mai napig a gravitációkutatás, melyben Eötvös világhírű ingája egy mérföldkövet jelentett.
A kiállítás aktuális látogatási időpontjairól bővebb információ honlapunkon található, a tárlat 2022. július 23-én 10 és 18 óra között regisztráció nélkül is megtekinthető.
Az idei Múzeumok Éjszakáján megnyílt, orvoslással kapcsolatos könyveink kiállítására invitáljuk az érdeklődőket.
Az orvostudomány fejlődésének egyik kiemelkedő időszaka a 16. századra esik. Ekkor jelentek meg az első anatómiai és botanikai nomenclaturák (nevezéktanok), a boncolásokon alapuló, részletes ábrákkal közreadott anatómiai atlaszok, továbbá a gyógynövények képeivel illusztrált receptes könyvek is. Ilyen köteteket válogattunk össze egy csokorba az Egyetemi Könyvtár 16. századi gyűjteményéből. A kiállítás hétköznapokon a titkarsag@lib.elte.hu e-mail címen előre egyeztetett időpontban megtekinthető. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
