Keveset tudunk Észak-Koreáról: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság politikai rezsimje sikeresen zárja el lakóit a külvilágtól, és a külvilágot is az országtól. Propaganda híreken kívül részletesebb és hiteles információk nehezen látnak napvilágot Észak-Koreáról. Az ELTE Koreai tanszékének vezetője, dr. Csoma Mózes docens legfrissebb könyvében is a modern koreai történelemmel, azon belül is szűkebb kutatási területével, a magyar-koreai kapcsolatok történetével foglalkozik. A könyv „háttérsztorját” a phenjani 1989-es XIII. Világifjúsági Találkozó előkészületei és megrendezésének körülményei adják. A történéseket azonban tágabb, nemzetközi összefüggésben mutatja be, és kiderül, hogy az elzárkózó rezsim korántsem képes olyan mértékben függetleníteni magát a külvilágtól, mint ahogyan azt szeretné láttatni. Hogyan hatottak a nemzetközi események 1989-ben Észak-Koreára? Hogyan reagált a rezsim az 1988-as szöuli olimpiára, az 1989-es pekingi Tian’anmen téri eseményekre? Mi volt a válaszuk a magyar (és a kelet-európai) rendszerváltásra, a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Koreai Köztársasággal? A kérdésekre a választ a szerző levéltári kutatások, a nagyközönség előtt ismeretlen diplomáciai iratok, személyes elbeszélések, riportok és korabeli tudósítások felhasználásával adja meg. Ennek köszönhetően stílusa egyáltalán nem száraz, a szöveg mindvégig érdekes marad. Külön érdeme a szerzőnek, hogy nemcsak a nagypolitika szereplőit, de a kétoldalú kapcsolatok alakításának „szürke” háttérembereit is bemutatja. A könyv nem csak a szűkebb szakmai olvasóknak, de a szélesebb nagyközönségnek is bátran ajánlható.
Due to the relocation of our external warehouse the books and doctoral dissertations stored there, as well as the entire stock of the library's periodicals, will be unavailable until the beginning of January 2025. Many of our books are still available for loan and current literature can be found on the open shelves.