Külső raktárunk költöztetése miatt az ott tárolt könyvek és doktori disszertációk, valamint a könyvtár teljes raktári folyóirat-állománya előreláthatólag 2025. január elejéig nem elérhető. A könyvállományunk nagy része továbbra is kölcsönözhető, valamint friss szakirodalom található a szabadpolcokon. 

Könyvtárunk 2024. november 29-én (péntek) egyetemi rendezvény miatt zárva tart.

Alternatív (?) média

Szerző
Gosztonyi Gergely
Kiadás ideje
2014
Kiadó
ELTE Eötvös Kiadó
Kiadás helye
Budapest
ISBN
978-963-312-194-8
Sorozat
ELTE Jogi Kari tudomány
ISSN
2060-9361
Ismertető

Az alternatív média a maga esetlegességével, széttöredezettségével, sokszínűségével hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom a valódi információk teljes arzenálját birtokba vehesse. Bemutatja, hogy nem csak a tanult profik képesek részt venni a tartalom előállításában. A „karót nyelt” közszolgálati média merevsége és hamis magabiztossága, és a „jópofa” kereskedelmi média harsánysága és felületessége mellett a közösségi média (community media) mer emberi lenni. Be meri mutatni a társadalom gyenge pontjait. Mer hangot adni a hangtalanoknak. Mer bátor lenni, mer vállalkozó lenni, mer eltérni a fősodortól. Mer alternatívát kínálni egy olyan világban, ahol mindenki a biztonságra vágyik. Mer szabad, független, kritikus hang lenni.A triális médiarendszer szépsége ugyanis nem csupán az alternatív média meglétében, az alternatív nyilvánosság jelenlétében és a kommunikációs eszközök „társadalmasításában” lelhető fel. A háromosztatúság a sokszínűséget, a pluralizmust szolgálja. Sem a pénzalapú, kapitalista jellegű kereskedelmi média, sem pedig a hatalomalapú, állami jellegű közszolgálati média nem akar vagy nem képes a társadalom minden problémájával foglalkozni, azokra reflektálni. Atomizált világunkban atomizált társadalmi csoportok követelnek egyre nagyobb figyelmet, amit csak egy rájuk rezonálni képes, egyéniségüket, egyediségüket megragadó médiatípus képes megadni.A plurális, virágzó, demokratikus médiarendszer a három különféle médiatípus teljes jogi elismertségét igényli, amelyben az állam a közszolgálati médiát mindig, a kereskedelmit (szinte) soha, az alternatív, közösségi médiát pedig valahol a kettő között támogatja állami (akár pénzügyi, akár egyéb) forrásokkal.