A budapesti Egyetemi Könyvtár / ELTE Egyetemi Könyvtár folyamatosan támogatja bel- és külföldön a múzeumok kiállítási koncepciójának a megvalósítását azzal, hogy időről-időre, egy-egy időszaki kiállításra kölcsön ad az állományában őrzött dokumentumokból, kölcsönbérlet keretében.
E dokumentumok – a múzeumok eltérő nyelvezetének megfelelően: kiállítási tárgyak, műtárgyak – jelentőségét a kiállításon való megjelenítés mellett növeli, hogy leírásuk és értelmezésük a képi megjelenítéssel együtt a kiállítási dokumentációkban, kötetekben is jelen van.
Jelenleg három, két hazai és egy olaszországi múzeum nyilvános kiállításán szerepelnek ELTE Egyetemi Könyvtári dokumentumok.
I.
A budapesti Néprajzi Múzeum „Emlék Sasvárról. Piéták síkban és térben” című időszaki kiállításán a könyvtár egyik ponyva-kolligátumából állították ki azt a nyomtatványt (jelzete Hd 2765/1), melynek címlapján egy, a kiállítás értelmezési tartományához tartozó fametszetes ábrázolás látható. Ez a kamara-kiállítás a Szakrális Művészetek Hetéhez kapcsolódik, s a történelmi Magyarország egyik jelentős felvidéki zarándokhelyéről, Sasvárról (ma Šaštin, Szlovákia) és környékéről származó népi Pièta-ábrázolásokat mutat be. A Néprajzi Múzeum kiállításán a vonatkozó szobrok, képek, kerámiák, archív fotók, búcsústárgyak reprezentatív gyűjteményét tanulmányozhatják a látogatók, és egyúttal megismerhetik a Közép-Európa-szerte kedvelt sasvári Pièta kultuszának populáris vonatkozásait is. A kölcsönadott egyetemi könyvtári dokumentum ez utóbbi, populáris vonatkozást hivatott elősegíteni.
II.
A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. október 12-én „A hagyaték” címmel konferenciát rendezett a Nádasdy családról, melyhez azonos címmel egy kiállítás is kapcsolódott. A rendezvény része a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozatnak. Ez a konferencia és a kiállítás a Nádasdy konferenciasorozat záró tanácskozása, melynek témája a család mecénási tevékenysége. Az egész napos programot a kiállítás-megnyitó zárta. A rendezvény és a kiállítás célja, megismertetni azokat a tágabb összefüggéseket, melyek meghatározzák a kora-újkor kiemelkedő jelentőségű magyar főnemesi családjának, illetve a család egyes tagjainak a kultúrát támogató, elsősorban az irodalmi művekben megragadható eredményeit. Az előzmények sorában bemutatásra került Nádasdy Ferenc országbíró (2011) és Nádasdy Tamás nádor (2012) élete, tevékenysége, politikai és művészeti szerepe. Az idei, 2013. évi konferencia és kiállítás középpontjában azok a személyek és művek állnak, melyek a Nádasdy család mecénási tevékenységéhez köthetők. Így került sor négy egyetemi könyvtári dokumentum (RMK I 6, 45, 242 és Ant.7397) átkölcsönzésére. Ezek a nyomtatványok, az 1561-ben Kolozsvárott kinyomtatott Újszövetség-fordítás (RMK I 6), a Sárváron 1602-ben megjelent Szikszai Fabricius Balázs-féle latin-magyar-német szójegyzék (RMK I 45), az 1669-ben Bécsben kiadott magyar nyelvű halotti prédikáció (RMK I 242) és az 1558-ban Lyonban nyomtatott Biblia kivétel nélkül a kiállítás és a konferencia alapvető célkitűzését hivatottak elősegíteni. Utóbbi kötetet, az úgynevezett Nádasdy-Bibliát, Nádasdy (II.) Ferenc báró (1555−1604), a későbbi törökverő hős, az „erős fekete bég” kapta 1560-ban, s előzéklapjain többek között Philipp Melanchthon, Georgius Maior, Paulus Eberus és Henricus Mollerus autográf bejegyzése olvasható. A felsorolt kötetek közül kiemelkedő jelentőségű a rézmetszetes díszcímlappal megjelentetett, Nádasdy (III.) Ferenc (1625−1671) országbíró, a művelt mecénás feleségét, a gyermekszülésben meghalt Esterházy Anna Júliát búcsúztató halotti prédikáció, melyet Sennyei István veszprémi püspök mondott el 1669. október 7-én a lékai Szent Miklós templomban.
III.
A firenzei San Marco Múzeum az egykori domonkos kolostor épületében működik 1867 óta, állandó és időszaki kiállításokat rendeznek benne. Ismeretes, hogy a kolostorban láthatók Fra Angelico freskói és itt élt Girolamo Savonarola 1489−1498 között. Hunyadi Mátyás király uralkodása kezdetének 550. évfordulója tiszteletére itt nyílt meg 2013. október 10-én a „Matthia Corvino e Firenze. Arte e umanesimo alla corte del re di Ungheria” című időszaki kiállítás (látható 2014 elejéig). Az öt évig szervezett (2008 óta) kiállításra a budapesti Egyetemi Könyvtár a legrégebbi görög nyelvű kódexét (X. században készült Bizáncban) adta kölcsön, mely a XV. század második felében először Janus Pannonius könyvtárához, majd egy budai könyvgyűjteményhez tartozott. A pergamenre írt, Bizáncból Itáliába átszármazott evangéliumos könyvet Garázda Péter ajándékozta a pécsi püspök Janus Pannoniusnak, valamikor 1459−1472 között. A becses kézirat mai kötése arról árulkodik, hogy a kódex a XVI. század második negyedében a neves bécsi humanista, Johann Alexander Brassicanus (meghalt 1539-ben) tulajdonában volt.