A hónap műtárgya – Bertalan Gyula: Magyar történelmi térkép
Bertalan Gyula 1853. november 13-án született Galambokon. A tanítóképzőt Pécsett végezte el, és 1870-től Marcaliban oktatott. 1875-ben került a zsombolyai (ma: Jimbolia, Románia) fiúiskolába, ahol élete végéig (1906. március 19.) dolgozott. Nagy szerepe volt a helyi Kossuth Lajost ábrázoló mellszobor megszületésében. A Kallós Ede (1866–1950) által készített szobrot 1905. június 29-én adták át. Az ünnepségen megjelent a volt kormányzóelnök idősebb fia, Kossuth Ferenc, beszédet mondott Bertalan Gyula, a polgári iskola énekkara pedig hazafias dalokat énekelt. A szobor ma már nem látható, azt az 1918-as szerb bevonulás után felrobbantották.
Bertalan 1902-ben tervezte meg Magyar történelmi térkép elnevezésű oktatójátékát. A tanszer kimondott célja az volt, hogy a tanulók játszva tanulhassák meg Magyarország földrajzát és történelmét, így serkentve a gyengébb képességű fiatalok érdeklődését. Két kiadásban készült el: kisebb alakban a gyermekeknek otthonra és nagyobb alakban iskolai oktatásra. Az utóbbi a falra akasztható, zárható faszekrényben elhelyezett felszerelt térkép és a tanításnál használandó másodtérkép mellett 171 a térképre szúrható történelmi jelzést, egy táblázatot és egy nyomtatott útmutatót tartalmaz. A kis füzet címe Utmutatás a Magyar történelmi térkép kezeléséhez a magyar ifjuság számára, iskolai és magánhasználatra, és Perlstein Fanni nyomtatta Zsombolyán.
Az engedélyezett taneszközök jegyzékébe már 1901-ben felvett oktatójátékról Bertalan előadást tartott 1903-ban a tanítók nagybecskereki (ma: Зрењанин [Zrenjanin], Szerbia) nagygyűlésén A haza történet tanitása szemléltető módon címmel. Az előadás nagy sikert aratott, és Kaufmann István indítványára a nagygyűlés elhatározta, hogy minden fiókegylet számára egy példányt meg fog rendelni. 1904-ben Dellimanics Lajos főispán (1861–1922) elrendelte, hogy a térképet Torontál vármegye összes iskolája szerezze be.
Az Egyetemi Könyvtár példánya Pauler Gyula (1841–1903) történész és levéltáros gyűjteményéből származik, halála után fia, Pauler Ákos (1876–1933) ajándékozta a könyvtárnak. Az ezt követő 120 év alatt állapota jelentősen leromlott, 2023-ban restaurálta Szalaváry Miklós. Ma az Egyetemi Könyvtár védett dokumentumai között őrzi, a Rariora Hungarica gyűjteményben (jelzete: Rar. Hung. 4165).
A dokumentum digitalizált változata elérhető: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/95822
Írta: Vrabély Márk