Könyvtárunk 2024. december 23. és 2025. január 1. között zárva tart, 2024. január 2-ától ismét várja olvasóit.

Külső raktárunk költöztetése miatt az ott tárolt könyvek és doktori disszertációk, valamint a könyvtár teljes raktári folyóirat-állománya előreláthatólag 2025. január elejéig nem elérhető. A könyvállományunk nagy része továbbra is kölcsönözhető, valamint friss szakirodalom található a szabadpolcokon. 

Mozaikok az ELTE örökségéből – 2023. március

A hónap műtárgya – Szondi-teszt

Szondi Lipót (Nyitra, 1893. március 11. – Küsnacht, Svájc, 1986. január 27.) nemzetközi hírű idegorvos, pszichiáter, a sorsanalízis, a Szondi-féle ösztöndiagnosztikai teszt megalkotója. Pályakezdő éveit Ranschburg Pál mellett az Apponyi Poliklinika pszichológiai laboratóriumában, majd 1927-től a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyógypedagógiai, Kórtani és Gyógytani Laboratóriumában töltötte. 1941-ben a zsidótörvény következtében elvesztette állását. 1944 decemberében családjával együtt Svájcban kapott menedékjogot. Zürichben telepedett le véglegesen, itt építette ki maga körül a Szondi-kört. Pszichiátriai, pszichológiai praxist folytatott, továbbfejlesztette a Magyarországon megkezdett tudományos elméleti és gyakorlati kutatásait.

Magyarországi munkássága idején alkotta meg tesztjét. Ranschburg mellett endokrinológiai, alkattani és örökléstani kutatásokban vett részt, majd a Gyógypedagógiai, Kórtani és Gyógytani Laboratóriumban, amely az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar jogelőd intézményének keretében működött, önálló kutatási lehetőséget kapott és az itt végzett kutatásai vezettek a teszt megalkotásához.

A Szondi-teszt több néven is ismert: Szondi-féle genoteszt, Szondi-féle ösztöndiagnosztikai teszt. Világszerte a legismertebb projektív (a személyiség egészének, dinamikájának vizsgálatára irányuló) tesztek egyike.

Szondi az ösztönökre vezeti vissza az ember majdnem valamennyi normális és patológiás életjelenségét. Kutatásai során 1 000 család és 15 000 családtag adatait (részletes orvosi, biológiai, pszichológiai vizsgálatok és a család szociális, mentális környezetének jellemzői) rögzítették. Az „öröklésbiológiai” háttér feltárására minden egyes esetről családfát is készítettek a betegségek jellemzőinek és gyakoriságnak feltérképezéséhez. Szondi arra az eredményre jutott, hogy sorsdöntő választásaink csak látszólag tudatosak, választásaink tényleges hátterét a családi tudattalan adja. Szondi egy módszert keresett annak vizsgálatára, hogy a családi háttér adta „örökségből” mi jelenik meg az egyén szintjén. Ennek vizsgálatára született a teszt.

A teszt egy korai példánya, valamint annak felvételét és elméleti alapjait bemutató Módszertan és ösztöntan című kézirat az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Kari Könyvtár és Gyógypedagógia-történeti Gyűjteményében található.

Források: 

  • Gordosné Szabó Anna: Szondi Lipót. In: Báthory Zoltán, Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai Lexikon, III. kötet, Budapest, Keraban Kiadó, 1997. 
  • Gordosné Szabó Anna: Szondi-teszt. In: Báthory Zoltán, Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai Lexikon, III. kötet, Budapest, Keraban Kiadó, 1997. 
  • Szondi Lipót. In: Magyar Életrajzi Lexikon https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/sz-77C95/szondi-lipot-7806C/ (Letöltés ideje: 2023. 03. 06.)
  • Kiss Enikő Csilla: A kísérleti ösztöndiagnosztikai teszt, a Szondi-teszt. In: Császár-Nagy Noémi, Demetrovics Zsolt, Vargha András (szerk.): A klinikai pszichológia horizontja. Tisztelgő kötet Bagdy Emőke 70. születésnapjára. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2012, 248–261.

 

Írta: Bergmann Krisztina

A Szondi-teszt kézirata

 

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar; fényképezte: Szlávik Szabolcs