2. Quaestura

 

1905-1952

7 doboz, 1040 kötet = 60,53 ifm

A Quaestura az egyetem egyik központi hivatala volt. Funkciója története során többször változott.

Kezdetben gazdasági ügyekkel foglalkozott, később a hallgatók nyilvántartását, tanulmányi, beiratkozással, illetékekkel stb. kapcsolatos ügyeit intézte.

                1861 a Quaestura önállósulásának éve. A tanácsjegyző vezette Egyetemi Iroda mellett egyenrangú szervként tűnik fel az Egyetemi Quaestura. 1870/71-től alakul ki a központ hivatalok hosszú ideig, a Quaestura fennállásáig meglévő beosztása. E szerint az Egyetemi Központi Rektori Iroda mellett működik a Quaestura és a Gazdasági Igazgatóság. Ez utóbbi feltehetően nem a Quaesturából vált ki, hanem a Központi Rektori Irodából, hiszen a tanácsjegyző a Quaestura önállósulásakor is megtartotta pénztárkezelői tisztét.

            A Quaestura iratainak nagy része az egyetem sok más iratával együtt 1956-ban az  Országos Levéltárban elpusztult. Csaknem hiánytalanul megvannak az anyakönyvek az ELTE Levéltárában 1918/19-től, a Hittudományi Kar hallgatóinak anyakönyvei kivételével, amelyek a Római Katolikus Hittudományi Akadémia levéltárában találhatók. A korábban még nálunk őrzött és az orvoskarra vonatkozó törzskönyveket és végbizonyítványokat az egyetemi levéltárak közötti gyűjtőköri elhatárolás során 1995 márciusában átadtuk a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának. A repertórium I. kötetében szereplő ezen nyilvántartások tehát már a SOTE Levéltárában kutathatók.  A beíratási díjnaplók, a Főnaplók 1907/08-tól, illetve a leckekönyv-másodlatok 1907 és 1949 közötti erősen töredékes, hiányos anyaga és a két kötetnyi "Átírások mutatója" szintén az ELTE Levéltárában kutatható